Az első hét hónap alapján az egészségügyi intézmények tartozásállománya 24 milliárd forinttal növekedett a tavaly év végi szinthez képest.
Több érdekes, sokatmondó ábrát is felfedezett a portfolio.hu a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi költségvetési elemzésében. Az egyik ilyen bemutatja, mekkora gondot okoz az egészségügyi intézmények évről évre újratermelődő tartozásállománya.
Rendszeresen beszámol a lap arról, hogy a költségvetési szervek év közben fokozatosan újratermelik adósságállományukat, ezért azonban elsősorban az egészségügyi intézmények a felelősek. Erre készített látványos ábrát az MNB. Az első hét hónap alapján például az egészségügyi intézmények tartozásállománya 24 milliárd forinttal növekedett a tavaly év végi szinthez képest.
Az újratermelődő adósságállomány miatt az elmúlt években többször is sor került részleges adósságkonszolidációra, rendszerint az év végén egyszeri konszolidációs támogatás formájában, illetve az egészségügyi közintézmények finanszírozását biztosító gyógyító-megelőző ellátások előirányzat év végi maradványának felosztásával - emlékeztetnek a jegybank szakértői.
A 2016. év végén megvalósult konszolidációnak köszönhetően ugyan alacsonyabb pályára állt a tartozásállomány szintje, de 2017 januárjától ismét emelkedő tendenciát mutatott, amit év végén ismét konszolidáltak. Az idei adósság összetételét tekintve a 30 nap alatti tartozásállomány 22 százalékkal magasabb 2017 azonos időszakához képest, míg a 30-60 nap közötti tartozások 31 százalékkal, a 60 napon túli tartozások 57 százalékkal nőttek - részletezik az MNB közgazdászai.
Ez alapján kockázatot jelenthet a tartozásállomány fokozatos újratermelődése, melynek nyomán ismét szükségszerűvé válhat a beavatkozás a költségvetés részéről - figyelmeztetnek a szakértők a lehetséges költségvetési kockázatra.
További részletek a cikkben.