• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ezrekben ketyeg időzített szilikonbomba

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Ez már nem szépészeti beavatkozás, hanem egy egészségkárosító anyag eltávolítása a szervezetből.

Mint arról a Weborvos hetekkel ezelőtt beszámolt Magyar nőkben ketyeg a szilikonbomba című cikkében, 4700 plasztikai műtéten átesett magyar nőt érhet el mellimplantátum-botrány.

Most a Magyar Nemzet foglalkozott a témával, mint írják: Négyezer-hétszáz, mellplasztikai műtéten átesett magyar nőt érinthet egy francia szilikonimplantátumot gyártó cég botránya: a társaság illegális forrásból származó, szennyezett anyaggal töltött tokokat árult. A töltet a nyirokrendszeren keresztül a nyirokcsomókban gyűlik össze, és irritálja a környezetét. A mellnagyobbító műtéteknél használt PIP-tok tíz százaléka fakadt már ki.

- Az AFSSAPS (francia orvostechnikai eszközöket vizsgáló hatóság) már 2010-benközzétette, h ogy a PIP cég szilikon-implantátumaiba nem megfelelő, illegális forrásból származó töltet került. Közölték, hogy a vállalat nem az eredeti gyártási tervekben szereplő, az egyesült államokbeli Szilikon-völgyből származó orvosi tisztaságú töltőanyagot használta a gyártás során - magyarázta Molnár Csaba plasztikai és égéssebészeti szakfelügyelő főorvos. Nyilvánvaló, folytatta, hogy a gyár nem innen szerezte be a szilikont, hanem egy másik forrásból, amely a jelek szerint képtelen volt a megszokott és elvárt minőséget garantálni. A kétes eredetű anyag nem úgy viselkedik, mint a hagyományos, megbízható gyártól származó: szennyező anyagok találhatók benne, amit a francia hatóság vegyelemzéssel ki is mutatott.

Sas György plasztikai sebész szerint a céget „el kell kapni". Ha nem lehetséges, baj van a jogszabályokkal, hiszen a francia vállalatnak volt tulajdonosi köre, igazgatója, igazgatótanácsa, műszaki igazgatója, akiket felelősségre kell, illetve lehetne vonni. Ezzel együtt a szakember nem sok reményt fűz hozzá, hogy innen a távolból a magyar páciensek képesek lesznek majd érvényesíteni érdekeiket.

A Magyarországon eddig kifakadt PIP-szilikonokról nincs összesített adat, de Molnár doktor becslése alapján százas nagyságrendben fordultak elő esetek, hozzá eddig két páciense tért vissza e problémával. Molnár Csaba nem kért a beavatkozásért munkadíjat, csak az anyagköltség megtérítését, ám félő, hogy sok betegnek nincs pénze a cserére.

Sas György elmondta: ilyen esetekben fel kell nyitni a testet, el kell távolítani a kiszakadt betétet, ki kell tisztítani a helyét, és ha a páciens igényli, új implantátumot helyeznek be. Ám ennek költsége nem kicsi, Sas doktor szerint akár a 600 ezer forintot is elérheti, ami szerinte a pácienst terheli, tekintve, hogy az új implantátumot a gyártó cég nem adja ingyen, ahogy a gyógyszereket, az altatóorvos munkadíját és a rezsit is a betegnek kell állnia.

A beavatkozás újabb problémát vet fel: kérdés, hogy visszatéríti-e majd valaki a költségeket. Molnár doktor arról tájékoztatott, hogy Spanyolországban a teljes beavatkozást, míg Németországban az eltávolítást finanszírozza az egészségbiztosító. Ügy véli, Magyarországon is legalább ez utóbbit kellene vállalnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), lévén ez már nem szépészeti beavatkozás, hanem egy egészségkárosító anyag eltávolítása a szervezetből. - A dohányosok, alkoholisták gyógyítását is teljes mértékben finanszírozza az OEP, pedig ezekben az esetekben a kezelt jelentős mértékben felelős egészségének romlásáért - nyomatékosította Molnár Csaba.

Az OEP sajtóosztálya a lap kérdésére leszögezte: a hatályos jogszabályok alapján a szépészeti céllal végzett beavatkozások költségeit nem fedezhetik. Hangsúlyozták, hogy az orvosi indikáció alapján OEP által finanszírozott implantátumok cseréjének költségeit az Egész-ségbiztosítási Alap állja. Az OEP szerint abban az esetben, ha az implantátum életveszélyes helyzetet, betegséget idéz elő, és a beteg az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződésben álló egészségügyi intézménybe kerül, akkor fedezi az implantátum eltávolítását is tartalmazó műtéti költségeket, de esztétikai célból történő új implantátum beültetését nem.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának sajtosztályán arról informálták a Magyar Nemzetet,, hogy a francia AFSSAPS ügynökség vizsgálata nyomán még 2010-ben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal megkereste a kizárólagos magyarországi forgalmazót a termék hazai forgalmazásának, felhasználásnak felfüggesztése érdekében, és a fel nem használt termékeket a cég visszavonta.