„Ezt a csatát már a teszteléseknél elvesztettük”

A hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a napi új esetszámok a román és cseh szintre fognak felfutni. Kérdés, hogy a magyar egészségügy miképpen tud megbirkózni majd azzal, ha a jelenlegi 1000 körüli fertőzött három-ötszörösére nő egy-két héten belül? Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser szerint igen nehezen - írja az mfor.hu.

A Washingtonban működő Egészségmérési és -értékelési Intézet matematikai modellezéssel már október elején azt jósolta, hogy Magyarország nemsokára COVID-katasztrófa elé néz. Most hétvégén már Orbán Viktor miniszterelnök is kijelentette: a napi esetszámok nagyon hamar a környező országok magas fertőzöttségi mutatóit hozhatják, s a legfrissebb számok alakulását nézve igen nagy a realitása annak, hogy a vészforgatókönyv be is igazolódik.

De vajon az egyébként is igen leterhelt magyar egészségügy, - amely az elmúlt héten az orvosi béremelésről és a hálapénz kivezetéséről szóló törvénytől volt hangos -, hogyan fogja bírni a rá váró extra esetszámokat úgy, hogy olyan hírek keringenek, miszerint elfogyott a kórházakból a súlyos betegeknek adott Remdesivir nevű gyógyszer (bár ezt Müller Cecília országos tisztifőorvos cáfolta), vagy hogy az egyik orvosi egyetem szervezeti egységének vezetője arra kéri a kollégáit, két nap pihentetés után többször is használják az egyszer használatos FFP2 maszkokat, mert nincs elég raktáron …

„Azok után, hogy a második hullám augusztus végén elindult, s a fiatalok után pár hét eltolódással megint megjelent az idősek körében a vírus, várható volt a további növekedés is. De ahogy aneszteziológusok, intenzív terápiás orvosok és nővérek is jelzik, Magyarországon a legszűkebb keresztmetszetet nem a lélegeztetőgépek és a kórházi ágyak száma jelenti feltétlenül, hanem a humán erőforrás-kapacitás területén tapasztalható hiány” – mondja a lapunk által megkérdezett Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.

Jelen pillanatban hozzávetőleg 2000 intenzív terápiás nővér és ugyanennyi orvos van, ezért az egyre keményebb adatok miatt a Magyar Orvosi Kamara régóta jelzi, hogy az első hullámhoz hasonlóan az elektív, tervezhető műtéteket le kellene állítani, hiszen ezek is foglalják az intenzív kapacitásokat, mert átvezényléssel sem oldható meg teljesen a probléma. Az intenzív terápiás munka speciális szaktudást, és összeszokott csapatmunkát kíván meg, egy beugrós, átvezényelt nőgyógyász, fül-orr-gégész nem fogja tudni ezeket a műszereket, gépeket kezelni.

A szakember szerint jó megoldás, hogy centrumkórházakban próbáljuk ellátni a súlyos betegeket, de az átvezényelt egészségügyi dolgozóknak meg kell teremteni a megfelelő munka- és élhetési körülményeit, amelyek könnyebbé teszik a felelősségteljes munkát.

„Ha egy nővérnek messzire kell az új munkahelyre utaznia, legalább szervezzük meg, hogy reggel és este taxi vigye-hozza, ne tömegközlekedéssel kelljen utaznia, vagy ha úgyis üresen állnak a turisztikai szálláshelyek, és az adott kórház közelében van airbnb, akkor az állam bérelje ki számára" - mondja a szakértő, s hozzáteszi: "A szakma képviselői is jelezték, hogy a 2-3 napja rohamosan emelkedő lélegeztetettek száma rossz jel, ezért a politikai vezetésnek hasonlóan a szlovákokhoz és a csehekhez szigorító intézkedéseket kellene bevezetnie".

"Látható, hogy a hatósági ár bevezetésével sem lett magasabb a fizetős tesztelések száma. 10 ezer tesztelésnél pedig a pozitivitás aránya a múlt héten előfordult, hogy már a 14 százalékot is meghaladta. Nemzetközi viszonylatban is sok szakértő látja, hogy milyen iszonyú keveset tesztelünk. Ennek minimum a háromszorosát kellene végezni annak érdekében, hogy ki tudjuk szűrni, s bármilyen esélyünk legyen a fertőzöttek izolálására” – hangsúlyozza az egészségügyi menedzser.