Ezt köszönheti a megszorításoknak - íme az új ET-jelentés

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság kezelésére alkalmazott megszorítások olyan politikai realitássá alakultak át, ami az elmúlt hat évtizedben felépített társadalmi szolidaritását és emberi jogi védelemben tett előrelépéseket veszélyezteti az Európa Tanácsban résztvevő tagállamokban - olvasható a szervezet emberi jogi biztosának, Nils Muiznieks jelentésében, amelyet decemberben hoztak nyilvánosságra. Ebben Magyarország megemlítése sem marad el  - olvasható a jelentés összefoglalója a napi.hu portálon. 

A kiadáscsökkentések többsége - amelyek főleg a közkiadások csökkentését, regresszív adóemeléseket, a munkavállalók védelmének megnyírbálását és a nyugdíjreformok visszafogását jelentette - csak súlyosbította a gazdasági válság egyik komoly velejárója, a rekordszintű munkanélküliség következményeit. Ez pedig az emberi jogok széles spektrumát is érintette, a tisztességes munkához való jogtól kezdve a megfelelő életszínvonal és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, a szólásszabadságot és szabad véleménynyilvánítás jogát, valamint az átláthatóságot és elszámoltathatóságot is.

A megszorítások végrehajtásakor több európai kormány megfeledkezett az emberi jogi kötelezettségeiről, különösen a legsérülékenyebb réteg szociális és gazdasági jogait illetően, hogy biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az egyenlő bánásmódhoz való jogot - derül ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogok biztosa jelentéséből, ami azt is hozzáteszi: a szegénység - beleértve a gyermekek nélkülözését - egyre súlyosabb, és ennek vélhetően hosszú távú hatása lesz.