Bár egyes országokban emelkedtek a kórházi kezelések, ez inkább a nagyobb fertőzöttségnek tudható be, nem a betegség súlyosbodásának.
Magyarországon is kimutatták a szennyvízben a koronavírus legújabb mutációját, az NB.1.8.1-et, amelyet a köznyelvben Nimbusnak neveznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) folyamatosan monitorozza az új variánst, amely egyes országokban új fertőzési hullámokat indított el. Az index.hu vette sorra a variánsra vonatkozó tudnivalókat, honnan indult, mitől különleges és milyen tüneteket okoz?
A variáns becenevét T. Ryan Gregory kanadai evolúcióbiológus adta 2025 májusában, aki már korábban is elnevezte a Covid–19 variánsokat – tőle származik többek között a „FLiRT”, a „Kraken”, a „Centaurus” és „Eris” elnevezés is. A „Pirola” (BA.2.86) óta a Nimbus az első variáns, amely közismert nevet kapott.
A variánst először 2025 januárjában azonosították, és gyorsan elterjedt Ázsiában. Kínában jelentős fertőzési hullámot okozott, majd Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Japán is számottevő esetszám-növekedést tapasztalt. Az Egyesült Államokban márciusban bukkant fel, és rendkívül gyorsan terjedt: míg áprilisban a fertőzések 2 százalékáért volt felelős, májusra ez 10 százalékra emelkedett, júniusra pedig már az esetek 43 százalékát tette ki, gyakorlatilag dominánssá válva. Európában szintén egyre több országban mutatják ki.
A Nimbus egy hibrid vírus, amely rekombináció útján jött létre – több omikron variáns fertőzte meg ugyanazt a sejtet, és genetikai anyagot cserélt. Ennek eredményeként hét új mutációt szerzett a tüskefehérjében, amely a vírus emberhez való kötődéséért felelős. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a Nimbus erősebben kötődik az emberi ACE2 receptorhoz, mint a legtöbb más variáns, ezzel magyarázható gyors terjedése. Egyes becslések szerint 2,5-szer fertőzőbb lehet, mint a korábban domináns LP.8.1 variáns.
További részletek a teljes cikkben