Nem az a baj, hogy mennyibe kerül a magánellátás, hanem az, hogy ezt ki fizeti meg. A hazai rendszerben, a betegek, saját zsebből.
Vannak olyan betegségek, amelyekben 75 éves kor alatt, nem lenne szabad meghalni, mondta Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa az MCC III. Future Health Development konferenciáján, melyről az economx.hu tudósított.
Magyarországon évente 50 ezer ember hal meg olyan betegség miatt, ami megelőzhető lett volna, vagy olyan betegség miatt, amit kezelni lehetett volna, a magyar adatok kétszer rosszabbak, mint az uniós átlag, mondta a közgazdász. Hozzátette: a kezelhető halálozást a szakirodalom, az egészségügy számlájára írja. Az egészségügy legfontosabb kihívása az ellátásszervezés. Példaként említette, hogy jelenleg 15 százalékos a háziorvos hiány, ráadásul azokban a körzetekben, ahol nincs alapellátás csak heti 4 órában van helyettesítő orvos. A korai halálozás azokban a körzetekben a duplája, ahol nincs a praxisban orvos, emelte ki az egészségügyi közgazdász.
Tavaly a magánegészségügyi szolgáltatóknál volumenében lassulás történt, és az árak emelkedése is mérséklődött, ma jellemzően 35-40 ezer forintba kerül a járóbetegellátásban egy vizsgálat, erről Lancz Róbert, a Doktor24 Zrt. vezérigazgatója, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
Nem az a baj, hogy mennyibe kerül a magánellátás, hanem az, hogy ezt ki fizeti meg – mondta a vezérigazgató.
Az rendkívül egészségtelen a hazai magánellátás rendszerében, hogy a betegek jellemzően saját zsebből finanszírozzák a szakellátásukat. Tavaly 800-900 milliárdot hagyott a magánszolgáltatóknál a lakosság. Ugyanakkor Lancz Róbert hangsúlyozta, az állami egészségügy és a magán egészségügyi összenőtt, de szervezetlen módon.
A vezérigazgató szerint az egészségbiztosításokat kell megerősíteni, hogy akár állami és akár magán egészségügyi ellátásokat is lehessen ebből finanszírozni. Fontos, hogy a vállalatok beszálljanak ebbe a szektorba, mint finanszírozók, tette hozzá Lancz Róbert. A sokmilliós műtéteket csak a lakosság kisebb része tudja kifizetni, itt kellene a biztosítóknak, mint kockázatközösségnek a betegek ellátáshoz hozzájárulni, nyugaton ez már organikusan kialakult, mondta Végh Attila. A magyar egészségbiztosítási piac a négyezer milliárdos állami egészségügyi költéshez képest nagyon picike, tette hozzá.
Sinkó Eszter szerint mindenképpen emelni kellene az állami egészségügyi közkiadások arányát legalább 80 százalékra – jelenleg ez 70 százalék körüli – azért, hogy a betegek a magánellátásban csak az egészségügyi kiadásaik 20 százalékát fizessék saját zsebből. Továbbiak a teljes tudósításban