Falus András: Nem készültünk fel a második hullámra

Nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy utolért bennünket a koronavírus-járvány második hulláma, és azt is, hogy nem készültünk fel rá - mondta Falus András immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a pestihirlap.hu-nak adott interjúban.

– Május végén úgy nyilatkozott, hogy az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, és hogy ön tart az őszi és téli fellángolástól. Beigazolódtak a félelmei?

– Igen, beigazolódtak. Azzal együtt mondom ezt, hogy értem és megértem az újranyitás más vonatkozásait. A bezárkózást nem lehetett sem lelki, sem gazdasági szempontból hosszú ideig fenntartani. Egészségügyi szempontból viszont veszélyesnek tartottam az újranyitást, és most már kimondhatjuk, hogy az is volt.

– Ez már a sokat emlegetett második hullám? Egyáltalán mit értünk ezen?

– Igen, ez már a második hullám. Azért hívjuk így, mert volt egy hullám tavasszal, amely lehet, hogy viszonylag könnyen zajlott le – valószínűleg a nagymértékű izoláció miatt –, de akkor is voltak olyan napi adatok, amelyek alapján jogosan mondhatjuk, hogy az volt az első hullám. Sajnos nagyon ritkán fordul elő, hogy az első hullámot ne kövesse egy második, harmadik is.

A mostani kiugró számokra nem tudunk mást mondani, mint azt, hogy ez bizony már a második hullám.

– Vannak, akik szerint nem volt visszaesés, „hullámvölgy”, mások szerint pedig az emelkedő számok mögött mintavételi okok állnak.

– Én ezeket a vélekedéseket cáfolnám. Nemcsak a napi fertőzésszámok emelkednek, hanem a szennyvizekben is azt tapasztaljuk, hogy megnőtt a kórokozók száma. Az persze lehetséges, hogy gyakorlottabbá váltunk a mintavétel területén, mint mondjuk áprilisban, de nem csak ez áll az emelkedő számok mögött.

– Szintén tavasszal nyilatkozta, hogy az őszig tartó időszakot a felkészülésre kellene felhasználni. Ön szerint ez sikerült?

– Sajnos azt kell mondjam, hogy nem. Az iskolák nem kaptak elegendő fertőtlenítőszert és maszkot, nem szervezték meg a pedagógusok szűrését, amit komoly problémának tartok. Minden iskolában szükség lenne elegendő mennyiségű maszkot biztosítani.

– Mire lenne szükség a hatékony védekezéshez?

– Meggyőződésem, hogy ingyen kellene végezni a teszteket. Főleg és legalább bizonyos kiemelt csoportok esetében, így a pedagógusoknál, az egészségügyben és a kereskedelemben dolgozóknál, akik sok emberrel kerülnek naponta kapcsolatba. Rendszeresen – mondjuk havonta – kellene ezeket a szűréseket célzottan és ingyenesen végezni. Regionálisan, a gócokra koncentrálva is szükséges lenne az ingyenes szűrés. Ez néhány milliárd forintot jelentene, ami számolva az Európai Unió hozzájárulásával is nem egy komoly összeg a költségvetésben. Ezt már rég meg kellett volna tenni, de nyilván sosem késő.

A maszkokat is ingyen kellene adni. Egy csomó kézenfekvő megoldás létezik, amelyeket használnunk kéne, mert – és elnézést, hogy pesszimista vagyok, de – a második után jön majd egy harmadik hullám is, vélhetően novembertől februárig. Ha azt nézem, hogy más országokban – Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában – hogyan áll a felkészültség, akkor az az érzésem, hogy mi ezzel szemben elteltünk azzal a hamis megnyugvással, hogy megnyertük a vírus elleni csatát. Továbbiak a cikkben