Ki szeretne az első lenni egy olyan orvos kezében, aki még egyetlen öltést sem tett be soha?
Injekció beadása, intubálás, újraélesztés, egyszerű nőgyógyászati vizsgálat, terhesvizsgálat, prosztata vizsgálat, vagy a bonyolultabb eljárások, mint a bélcsatorna tükrözése, erek katéterezése, térdízület tükrözése, laparoszkópos sebészeti beavatkozás,végtelen a példák sora. Ha ez nincs megfelelő készséggel párosítva, amit komoly munkával kell lépésről lépésre ki gyakorolni, sajnos a beteg láthatja kárát - írta a mon.hu.
– A tanszékünkön alapvetően szimulációs oktatás zajlik. A diplomaszerzéshez kötött képzési kimeneti követelményekben jól azonosíthatóan vannak olyan kompetenciaalapú készségek és képességek, amelyek közül soknak elsajátítását adott gyakorlatokkal lehet biztosítani. Ám feszültség tapasztalható az orvosokkal szembeni magas elvárások és e szükséges készségek elsajátításának lehetőségei között: az oktatási program kialakításakor, fejlesztésekor és működése alatt szem előtt kell tartanunk a technikai-technológiai lehetőségeket, a jog és az etika kérdéseit is, de mindenek felett a betegbiztonságot – foglalta össze Prof. Dr. Németh Norbert, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet Sebészeti Műtéttani Tanszék vezetője, aki egyben az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ vezetője és az ÁOK oktatási dékánhelyettese.
A professzor elmondta, a szimulációs oktatás nem új keletű dolog, az orvosképzésben évszázadok óta jelen vannak a gyökerei: már az ókori Indiában alkalmaztak különböző állati vagy növényi eredetű modelleket, amelyeken például a varrattechnikákat gyakorolták. A tanulás ma is hasonlóan zajlik: a hallgatók modelleken és biopreparátumokon gyakorolnak, de manapság olyan technikai fejlettségi szintre értünk, hogy elfogadható minőségű és magas hűségű szimulátorok is rendelkezésre állnak.
– Ma az alapoktatásban modellek, biopreparátumok segítik a hallgatókat. Időközben a többi diszciplínában, mint például a belgyógyászatban, sürgősségi ellátásban, neurológiában, gyermekgyógyászatban is egyre élesebbé vált a már említett feszülés: valahogy meg kell tanulni mindent, de a kockázatok miatt ezt nem lehet a betegeken. Ezt a rést tölti ki itt is a szimulációs oktatás. Ezért alakultak meg hazánkban a szimulációs központok, először Budapesten, majd Debrecenben, később Szegeden és Pécsen.
– Debrecenben az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ 2012-ben nyitotta meg kapuit, részben a kari forrásból részben pályázatokból kezdte meg működését. A projekt szakmai vezető Panyi György professzor, a központ vezetője Balatoni Ildikó volt. Én 2016-ban kaphattam megbízást a központ vezetésére. A készségfejlesztés „másik lába” a több mint hat évtizedes múltra visszatekintő Sebészeti Műtéttani Tanszék, amely az elmúlt 30 év során találta meg komoly helyét az oktatásban, köszönhetően Furka István és Mikó Irén professzorok meghatározó tevékenységének. A 80-as évek közepétől egyre nagyobb mértékű gyakorlati oktatás valósult itt meg, ezekre az alapokra támaszkodhatunk most mi is, és határoztuk meg a skill labor fejlesztési pályázat irányvonalait – foglalta össze a tanszékvezető. Az utóbbiról részletek a teljes cikkben