Nem csupán a szélsőséges időjárás okozta megbetegedések és halálozások száma nő majd.
A kontinensen leginkább Közép- és Kelet-Európát érintő éghajlatváltozás miatt a következő években, évtizedekben nem csupán a szélsőséges időjárás okozta megbetegedések és halálozások száma nő majd, de olyan fertőző betegségek is megjelenhetnek, amelyek eddig csak a trópusokon vagy Dél-Európában voltak ismertek. Dollártízmilliárdokkal emelkedhetnek a jövőben az államok kiadásai a klímaváltozás következtében – figyelmeztetnek kutatók. Becslések szerint csak a 2003-as európai hőhullám 60 milliárd dolláros pluszkiadással járt, aminek jelentős részét az egészségügyi kiadások növekedése okozta. Ezek közül elsősorban az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető vagy konkrétan károsító hatások voltak jelentősek, amit főként a krónikus szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegek szenvedtek el – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.
Az extrém hőingadozások, hőhullámok azonban közvetett következményekkel is járnak: olyan fertőző betegségek jelenhetnek meg a mérsékelt éghajlaton, így akár Magyarországon is, amelyek korábban nem vagy csak elvétve fordultak elő.
Kohut László orvos ezredes „A globális klímaváltozás egészségügyi vonatkozásai" című tanulmányában kiemeli: a „halálos tizenkettőnek" nevezett kórokozók közül a globális átlaghőmérséklet-emelkedés és a csapadékeloszlás változásai miatt többféle, állatokat és embereket egyaránt fenyegető kórokozók terjedhetnek el újabb területeken. Ezek közé tartozik a madárinfluenza, a kullancsok által terjesztett babeziózis, és Lyme-kór, a kolera, az ebola, a különféle külső és belső élősködők, a pestis, az algavirágzás által okozott úgynevezett „vörös áradat", a szúnyogok által is terjesztett Rift-völgyi láz, a cecelégy által továbbadott álomkór, a tuberkulózis, valamint a sárgaláz.