Falus szerint jelenleg nincs egyértelmű szakmai protokoll arra, hogy kinél kell elvégezni a tesztet, kinél nem.
„A vírus velünk van, bármikor ismét berobbanhat” – Falus Ferenc szerint, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által hétfőn kiadott figyelmeztetésnek ez az üzenete. Kézmosás, maszk viselése, távolságtartás – továbbra is ez a legfontosabb teendőnk, nekünk, lakosoknak, a hatalomé pedig tesztelni, tesztelni, tesztelni, továbbá a kontakt-kutatás, a védekezési eszközök betárolása, a képzés, s a tömegrendezvények tiltása – mondja a korábbi országos tisztifőorvos. Szerinte, „hihetetlen felelőtlenséget tanúsít az állami egészségügy, amikor esetlegessé teszi, s a lakosságra hárítja a tesztelés terhét – például kórházi felvétel, illetve elbocsátás esetén” – idézi az ex-tisztifőorvost a hirklikk.hu.
...
Falus Ferenc külön problémának nevezte, amit Merkelyi Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője mondott, miszerint a vírusfertőzöttek tíz százaléka szuperfertőző, azaz olyan fertőzött, aki saját maga ugyan nem betegszik meg, de – nem tudni, meddig – hordozza a vírust, és nagyon sok embert megfertőz. Falus nem tudja, milyen adatok alapján állapította ezt meg Merkely, de az tény, hogy a nemzetközi szakirodalomban sok ilyen esetet leírtak, s a közvélemény is többről értesülhetett. Ilyen volt például a dél-koreai, amikor bizonyítottan 1400 embert fertőzött meg egyetlen ember; vagy a tiroli kocsmai eset, illetve az egyik legfrissebb, ami egy német újranyitott étteremben történt a közelmúltban. A szuperfertőzés biztosan létezik, immunológiai háttere azonban nem egészen ismert, kutatások folynak róla. Mindenesetre, jó lenne tudni, hogy a tíz százalékos magyar adat honnan van – mondta Falus.
Mihez kell tartanunk magunkat ebben a furcsa helyzetben? Mit kell tennünk? – kérdeztük a volt országos tisztifőorvost. Ami a lakosságot illeti – kezdte a választ – fontos feladatunk, hogy ha bármilyen gyanús betegségünk van, lehetőleg érjük el, hogy leteszteljenek minket. Gyanakvónak kell lennünk, hiszen azt azért tudni kell, hogy rettentően széles skálán mozognak a tünetek. Közbevetettük: első kézből hallottunk olyan budapesti esetről, hogy a kórházi felvételnél, a műtétre bevonult betegnél nem végeztek koronavírus-tesztet, s nem tették ezt meg az elbocsátáskor sem. Sőt, nem is követelték meg a negatív tesztet a kórházba vonuláskor, ami az olvasatunkban annyit jelent, hogy nem sok előrelépés történt a márciusi állapotokhoz képest. „Az állami egészségügy hihetetlen felelőtlenséget tanúsít, hogy a tesztelés terhét a lakosságra hárítja, és esetlegessé teszi” – reagált Falus. Hozzátette: jelenleg nincs egyértelmű szakmai protokoll arra, hogy kinél kell elvégezni a tesztet, kinél nem. De azt is több mint furcsállja, hogy karanténba tesznek embereket úgy, hogy nem tesztelik.
További részletek a cikkben.