Kiemelt beruházásként újul meg az egykori BM Kórház

A századfordulóra kialakított három szanatórium a szocializmusban kórházzá vált, tizenhárom éve azonban üresen áll. Most talán rendeződhet a sorsa, de kérdés, hogyan óvják majd meg a Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál lévő telek értékeit - írja a 24.hu.

Az elmúlt hónapokban az állami, illetve kormányközeli befektetőkhöz kötődő építési projektek sorra válnak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé. A kiemelés hatására számos műemléki státuszú vagy épp védelemre érdemes épület átépítése előtt nyílik meg az út ahhoz, hogy a hatályos településrendezési előírásoktól, illetve az Országos Településrendezési és Építési Követelményektől (OTÉK) eltérő módon építsék át őket, így jóval kevesebb papírmunkával és küzdelemmel válhatnak olyanná, ahogyan azt a tulajdonos megálmodta.

A kiemelésekről való döntéshez sokszor a védettség teljes, vagy legalább részleges visszavonása is kapcsolódik – így történt ez az Üllői úti Heinrich-udvar esetében is: a századforduló egyik legjelentősebb vaskereskedő családjának otthona, illetve raktárépülete közti íves raktárudvarról tűnt el a védettség, hogy az épületegyüttes még jobban megfelelhessen az új feladatának, és egy kormányközeli tulajdonosi körnek köszönhetően hotellé, esetleg Airbnb-lakástömeggé változzon.

A többi közt a maximális épületmagasságot, a beépíthetőséget, a zöldterületek a telken belüli arányát, illetve a szintráépítéseket is szabályzó rendelet alól mentesült projektek közé most újabb, régóta húzódó munka csatlakozott, a június 3-i Magyar Közlönyben a Kormány ugyanis kiemelten közérdekűvé, és egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Városligeti fasor 9-13. szám alatt megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ ügyét, koordinálása pedig a Fővárosi Kormányhivatalt vezető józsefvárosi ex-polgármester, Sára Botond feladata lesz.

...

A tizenhárom évvel ezelőttig a Belügyminisztérium Központi Kórház és Intézményei néven működő, a szocializmus évtizedeiben BM Korvin Ottó Kórházként ismertté vált együttest természetesen folyamatosan őrzik, a szerhasználók azonban ennek ellenére is előszeretettel látogatják.

...

Nagyobb kárt a bezárás után persze már senki sem tett az épületekben, amelyekkel a kormánynak számos terve volt: 2012 tavaszán felmerült például a budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a tököli Büntetés-végrehajtás Központi Kórház, illetve a Szegedi Fegyház és Börtön Algyőn működő Krónikus Utókezelő Részlegének együttes ide költöztetése, az ötletet azonban végül elvetették, fél évvel később az Országos Bírósági Hivatal kapta meg az együttest, hogy az 2016-ra a Budapest Környéki Törvényszék új otthona lehessen.

Ezt az átalakítást 2012 decemberében kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, a 15 milliárdot felemésztő projekt munkálatai azonban sosem kezdődtek meg. 2015 októberében a kormány ezért visszavonta az Országos Bírósági Hivatal vagyonkezelői jogát, az épületeket pedig két évvel később az MMA-nak adta.

...

A tényleges tulajdonosváltás végül 2018 tavaszán történt meg, aminek eredményeként az elmúlt években több patinás villát is átvevő Magyar Művészeti Akadémia ingyenesen jutott az épületegyütteshez, de az átépítés azóta sem indult el a megvalósítás felé.

Most ezen a tetszhalott állapoton változtathat a kiemelés, kérdés azonban, hogy milyen építészeti tervek nyomán indulnak meg a munkák, és mennyiben változtat mindez a historizmus, a két világháború közti, illetve szocialista modern saját nemükben értékes, de rossz állapotú képviselőinek képén.

További részletek a cikkben.

Fotó: Fortepan