• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Felesleges kezelésekhez vezető tévhitek

Lapszemle 2018.05.03 Forrás: Dívány
Felesleges kezelésekhez vezető tévhitek

A különböző betegségekről tájékozódni nem tilos, sőt kell is, feltéve, hogy hasznosítható tudásról van szó.

Az orvosi diagnosztikai vizsgálatok jobbak, mint valaha, ám sokszor teljesen ártalmatlan állapotváltozásokat is kimutatnak, amelyek aztán nem hagyják nyugodni az embert – olvasható a divany.hu portálon a New Scientist cikke alapján. 

Minél előbb felismerjük a bajt, annál jobban járunk 

Amikor a rákszűrést népszerűsítő kampányok azt hangsúlyozzák, hogy a korai diagnózis életet menthet, ritkán teszik hozzá, hogy egyeseken valóban segít, másoknak viszont csak ártunk vele. 

A diagnosztikai módszerek fejlődésének köszönhetően már egyre többször találni nem progresszív daganatokat, amelyek nem okoznak különösebb károkat, ám a szakemberek sem tudják száz százalékosan megállapítani, hogy egy tumor terjedni fog-e vagy sem, ezért biztos, ami biztos alapon legtöbbször megtörténik a beavatkozás.  

Inkább cselekedjünk, mint tétlenkedjünk 

Klasszikus példa a hát- és derékfájdalom. Az orvosok egyre gyakrabban rendelnek el szűrővizsgálatokat a hátfájós betegek számára, hogy megállapíthassák a gerinc degenerációját. Csakhogy ugyanezek az elváltozások kimutathatók idősebbeknél is, akik azonban nem panaszkodnak hátfájásra. Annak ellenére, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy javítaná az életminőséget, az elmúlt években jelentősen nőtt a gerincműtétek száma. Ráadásul ezek a beavatkozások sem kockázatmentesek: fertőzésveszéllyel járnak és posztoperatív stroke-ot is okozhatnak. 

A kutatások szerint alternatív terápiákkal hatékonyabban gyógyítható a krónikus hátfájás, mint gyógyszerekkel és műtétekkel. A kockázatok és mellékhatások tekintetében is alulmarad a nyugati orvoslás.

 Az újabb módszerek és gyógyszerek jobbak, mint a régiek 

Sokan azt gondolják, hogy egy gyógyszerbiztonsági szabályozással teljes mértékben megelőzhető ma egy, a gyógyszereléssel összefüggő tragédia, ám az illetékesek csak jóváhagyni vagy szigorítani tudják a gyógyszerek forgalomba hozatalát a rendelkezésükre álló bizonyítékok alapján. 

Nagyobb tudás = nagyobb biztonságérzet 

A különböző betegségekről tájékozódni nem tilos, sőt kell is, feltéve, hogy hasznosítható tudásról van szó. A big data korában azonban az emberekhez túl sok és gyakran téves vagy félreérthető információ jut el a különböző egészségi állapotokról vagy eljárásokról. 

A halál elkerülése mindenek felett 

A kemoterápia az előrehaladott daganatok esetén néhány hónappal meghosszabbíthatja az élettartamot, de a betegek nem mindig akarják azt a plusz időt még több orvosi ellátás, rosszullét és gyengeség árán. Ennek ellenére a kemoterápia - különösen Amerikában - nagyon gyakori a daganatos betegek körében. Egy 2016-ban készült tanulmányból kiderül, hogy a daganatos betegséggel küzdők 40 százaléka kapott kemoterápiás kezelést élete utolsó hat hónapjában, míg például Hollandiában ez az arány 20 százalék. Bizonyos esetekben ráadásul a halál elkerülésére irányuló beavatkozásoknak éppen ellenkező hatása lehet: egy vizsgálatban 151 tüdőrákkal küzdő beteget figyeltek meg és azt találták, hogy tovább éltek a palliatív ellátásban részesült páciensek, mint azok, akik agresszívabb kezelést kaptak.

További részletek a portálon.

Legolvasottabb cikkeink