A fertőzés esélye nagyon magas, ezért mindenképp a fertőzésszámok emelkedésére kell számítanunk, ami az egészségügy terhelését növelheti.
Őrült sebességgel záporoznak a hírek az omikron variánsról, melyek kontextus nélkül csak ijedelmet okoznak, vagy ami még rosszabb, apátiába kergetnek. A gyors információáramlás megfelelő magyarázat nélkül a laikusban alááshatja a tudományba vetett bizalmat, a politika pedig még tovább ront a helyzeten. Komoly következményei is lehetnek, ha legközelebb egy ország úgy dönt, inkább nem jelez időben, mert ilyenkor őt büntetik, írja a 24.hu.
Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa szerint az omikronról gyakorlatilag még most sem rendelkezünk átfogó tudással. Virológiai szempontból az első pillanatban a tüskefehérjéjén mutatkozó 32 változás nagyon aggasztónak tűnt, mert ezek némelyikéről ismert volt, hogy például a fertőzőképességet és a vakcinaelkerülést segítheti.
Tényszerűen még most sem beszélhetünk a variánsról, de a folyamatosan érkező tudományos eredményeknek hála, azért többet tudunk. Például azt, hogy az omikron hatékonyabban fertőz, ezáltal jobban terjed, mint a delta variáns. De hogy mennyivel hatékonyabb, vagy milyen körülmények gyorsítják, esetleg lassítják a terjedését, az még nem ismert.
Látszik az is, hogy három vakcina vagy a hibrid immunitás (oltás és a fertőzésen való átesés) megfelelő védelmet nyújt az omikron okozta fertőzés ellen.
A fertőzés esélye viszont így is nagyon magas, ezért mindenképp a fertőzésszámok emelkedésére kell számítanunk, ami az egészségügyi ellátórendszer terhelését növelheti.
A változat felbukkanásakor nagyon kisarkítva arról volt szó, hogy kiállt egy orvos vagy kutató, és elmondta, mit tapasztalt néhány emberen. Ezek nagyon jó, fontos és érdekes adatok a szakmának, amely a helyén tudja kezelni. Ám a médián keresztül minden ilyen információ tényként, „üzenetként” jutott el a laikus tömeghez.
Tudományos szempontból elég rosszul nézett ki az omikron variáns, de ez önmagában még nem jelentett semmit, teljesen értelmetlen volt a kutatók aggályait és reményeit tényként kezelni – emeli ki Kemenesi Gábor a lap szerint.