• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Felgyorsulhat az orvosi egyetemek fejlesztése

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

Milyen elvárásoknak kell megfelelnie a 21. században az orvos- és egészségtudományi képzésnek?

Mint arról a sajtó beszámolt, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a napokban megbízta Hankó Balázs egyetemi docenst az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási képzőhelyek fejlesztésének irányításával. Hankó Balázs a Magyar Időknek elmondta: Magyarországon jelenleg összesen négy helyen, Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben képeznek orvosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket. Ugyanezekben a városokban, valamint Miskolcon, Győrött és részben Gyulán különböző alap- és mesterképzési területeken egészségtudományi képzés folyik, itt tanulnak például a leendő diplomás ápolók, szülésznők, dietetikusok, gyógytornászok. Infra-struktúra-fejlesztésre, ha nem is azonos mértékben, de szinte mindenütt szükség van, az elméleti területek mellett ugyancsak igaz ez a klinikai gyakorlati oktatóhelyekre, vagyis a klinikákra is.

A beruházásoknak ugyanakkor – magyarázta a miniszteri biztos – egy egységes koncepcióba kell illeszkedniük. Ebben egyrészt nyilvánvalóvá kell tenni, milyen elvárásoknak kell megfelelnie a 21. században az orvos- és egészségtudományi képzésnek, a folyamatosan fejlődő elméleti oktatás mellett pedig fokozni kell a képzés gyakorlatorientáltságát is. A klinikumot érintő átalakításoknak pedig összhangban kell lenniük az adott térség egészségügyi ellátásfejlesztési terveivel is.

A feladat tehát nem egyszerű, viszont ha sikeresen végrehajtják, az többszörösen megtérül majd. Az infrastrukturális beruházásokkal javulnak a betegellátás feltételei, vonzóbbá válik az orvos- és egészségtudományi képzés nemcsak a magyar, hanem a külföldi hallgatók számára is, ami az egész nemzetgazdaságnak komoly bevételt jelent, hiszen a Magyarországon jelenleg idegen nyelven tanuló, több mint 8 ezer leendő orvos, fogorvos, gyógyszerész csak képzési díjként évente körülbelül 30 milliárd forintot fizet be az egyetemeknek, és becslések szerint még legalább ugyanennyi pénzt elkölt hazánkban. Mindemellett az egyetemi kutatási-fejlesztési-innovációs környezet is megújulhat, márpedig az egészségipar, gyógyszeripar nemzetgazdasági szempontból már most is hazánk meghatározó területe.