Apróság volt az egész, egy kis baki, „csupán" halottnak nézte az orvosa.
Sehol nem volt a vakító fény, de még az alagút bejáratát sem látta Gyula (53), papíron mégis halott volt már. Értetlenül pislogott a kórházi ágyán egy kék nejlonzsák alatt, amellyel letakarták, majd úgy döntött, ha már így alakult, inna valamit. A férfi ma már csak mosolyog azon, ami vele történt. Ahogy mondja, apróság volt az egész, egy kis baki, „csupán" halottnak nézte az orvosa - írta a Blikk.
– Két hete feküdtem a kórházban, nem épp a fénykoromat éltem. Az egyik este rosszul lettem, és a nővér riasztotta az ügyeletes orvost. Éreztem, hogy egyre vacakabbul vagyok, de még magamnál voltam, amikor a doktornő megjött. Két ujját a nyaki ütőeremhez szorította – kezdett bele az abszurd históriába Gyula, akit felkészületlenül ért a hír a következő pillanatban. Elbúcsúzhatunk tőle. Vége – hangzott el a megrendíthetetlen diagnózis a gyors vizsgálat után. Az orvos elrohant, egy másik sürgős esethez hívták. A nővérek kitolták azt a két beteget, akik még rajtam kívül voltak a szobában, majd rám terítettek egy kék nejlont.
- Először csak suttogtam, hogy szomjas vagyok, aztán egyre hangosabban mondtam. Mivel senki nem reagált, felültem az ágyon, és elkurjantottam magam. Egy nővér rohant be a szobába, majd azzal a lendülettel, amellyel érkezett, el is ájult.
A férfi kérte, hogy ne nevezzük meg sem a várost, sem a kórházat, ahol az eset történt, nem szeretne nagy feneket keríteni az ügynek. A kórház egyelőre nem adott tájékoztatást a fiaskóról - írta a lap.