Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.
Elbukott a „kuruzslótörvényként” hírhedtté vált Btk.-módosítás, ami másfél évig tartotta bizonytalanságban a művészetterapeutákat, coach-okat, szociális ellátásban dolgozókat és más segítő szakmák tagjait. Ügyfelünk beadványa nyomán az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a jogszabályt - írta ataszjelenti.444.hu.
A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy egy, a szakmával való érdemi egyeztetés nélkül, összecsapott törvénymódosítás során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak. Ehelyett egy olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük: ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coach-ok.
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia. Mindenképpen üdvözlendő, hogy a döntés fényében ez a büntetőtényállás kiüresedik: az ügyészségnek vagy a bíróságnak minden olyan ügyben meg kell szüntetnie a büntetőeljárást, amit a jövőben a „kuruzslótörvényre” alapozva indítanak, különben az Alkotmánybíróság semmisíti meg az így született ítéletet. További részletek a cikkben