A hatórás munkavégzést nem véletlenül találták ki és tartották fenn rendeletekkel ennyi éven keresztül.
Szerdán számoltunk be arról, hogy a Belügyminisztériumban egyeztetett az egészségügyi ágazatért felelős felsővezetés és a Magyar Orvosi Kamara. A belügy részéről felvetődött, hogy megszüntetnék a szakrendelőkben dolgozó orvosok munkaidő-kedvezményét azért, hogy 6 óra helyett ők is 8-at dolgozzanak. Az is elhangzott, hogy bár lesz lehetőség hatórás munkavégzésre, az bércsökkenéssel jár - írta a 444.hu.
Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, fogszakorvos a 444-nek elmondta, a hatórás munkaidőt 1992 óta rögzíti kormányrendelet, amely azt mondja ki, hogy „a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak”. A hatórás munkavégzést nem véletlenül találták ki és tartották fenn rendeletekkel ennyi éven keresztül. Ez nemcsak arról szólt, hogy az orvosokat ne hajszolják túl, szervezési okai is voltak, mivel a legtöbb esetben 12 órán keresztül érthető el a szakrendelés.
A MOK szerint a munkaidő növelése ellátásbiztonsági kockázattal jár, mert az orvosoknak túl sok beteget kell ellátniuk, de ekkora teher mellett nehéz az első és a nyolcadik órában is ugyanazt a színvonalat hozni. Szintén beláthatatlan, hogy az új rendszer milyen problémákat fog okozni a váltott rendelők esetében, ha minden műszaknak 8-8 órát kell dolgoznia. Ez azt jelentené, hogy a szakrendelés reggel 6-kor kezdődne, este 10-kor érne véget.
Nagy Ákos szerint világos, hogy a jogszabállyal a munkaerőhiányt akarnák enyhíteni, de ennek nem ez a módja. Felmondásokra lehet számítani, mert sok orvos inkább a magánpraxist választja majd. Ugyanakkor a bérek kis mértékű növelése sem feltétlenül oldaná meg a problémát. Például a Herzberg-elmélet szerint hiába adnak több pénzt, ha a munkakörülmények nagyon leromlanak, nem fognak maradni a munkavállalók.