A csaknem 400 oldalas kötetet
Milassin Márta és
Pechó Zoltán jegyzi, címe: Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásában és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások. Azonban a sárga könyvben foglaltakról sok egészségügyi dolgozó és vezető egyáltalán nem tud - írja a
vasarnapihirek.hu.
Ha minden kórházhoz tartozó helyiséget rendszeresen takarítanának, aligha találnának több napja elhunyt beteget a mellékhelyiségben – ahogyan történt ez a közelmúltban Magyarországon. Pedig van rendelet értékű szabályozása a kórházi takarításnak, fertőtlenítésnek – ezt állítja legalábbis Gazda Csilla, tisztítástechnológiai szaktanácsadó. Miközben még az is mindennapos látvány sok kórházban, hogy a takarító a mopot visszamártja a vödörbe; és hipószag terjeng a folyosókon. Holott elvileg a visszamártás is tilos, és a hipó használata is. A visszamártós technikával ugyanis szennyeződik a fertőtlenítőoldat, így a fertőzések továbbterjednek; míg a hipó – azaz alapanyaga, a klór – irritálja a legyengült immunrendszert, és tönkreteszi a kórházakban gyakori műanyag padlót. A vaskos sárga kötet kórházi helyiségekre bontva tesz ajánlást a napi, heti és havi takarításra; az eszközhasználatra – attól függően, hogy folyosóról, vagy mondjuk, intenzív osztályról van szó.
„Sajnos az országban egy kórház sem felel meg a sárga könyv követelményeinek – állítja a szaktanácsadó. – Holott ez az alap, ezt kéne betartani, de sok helyen figyelembe se veszik, ebből a szempontból nem feltétlenül jobb a helyzet a fővárosban, mint vidéken."
Hallani olyan kórházi vezetőről, aki azért nem tartatja be a sárga könyvi szabályokat, mert „nem szerette szerzőjét". A kötetben szereplő takarítási eszközök egy része ugyanakkor elavult, de az elvárások gyorsabban változnak, mint ahányszor frissítik a könyvet. S bár lehet, hogy a tisztítástechnológia kifejezései is változnak, a takarítás gyakorisága és metódusa alapjaiban jól követhető. A szakértő ugyanakkor állítja: több ezer takarító hiányzik a rendszerből, a szemléletváltás pedig nem csak pénz kérdése.
A sárga könyv szerint a látogatói mosdókat naponta egyszer kell fertőtleníteni, ezen kívül ügyeleti rendszerben, betegforgalom függvényében kell takarítani. A betegek fürdőszobáit naponta kell fertőtleníteni, ezt általában délelőtt teszik meg, utána igény szerint. Az intenzíven és a fertőző osztályokon naponta minimum kétszer kell takarítani. A WC-kefének fertőtlenítőszerben kellene állnia. A klórtartalmú fertőtlenítő szerek tönkreteszik pvc-burkolatot: a felázott, repedezett, hiányos padló, illetve a csempe nélküli felületetek nem is fertőtleníthetők.
Rongyok színkódok alapján „A hivatalos eljárás szerint naponta fertőtlenítő mosodába kell adni minden mopot és törlőkendőt, sőt a takarítószemélyzet védőruháit is. Ám a legolcsóbb rongyok ki sem bírják ezt a fertőtlenítő mosást, ugyanis – a sárga könyv alapján – az magas hőfokon történik. És persze más mopot kellene használni a folyosókon, a szobákban és a mellékhelyiségekben" – magyarázza a szaktanácsadó. A törlőkendőket szín szerint különböztetik meg: kékkel a bútorokat és az eszközöket, sárgával a csempét, pirossal a fekáliával szennyezett területeket, zölddel a fertőző betegek környezetét, a műtőket és a fehér konyhai berendezéseket kell takarítani. A színkódolást szintén a sárga könyv szabályozza. A kórtermekben 10-15 négyzetméterenként egy mopot lehet használni, utána azt fertőtlenítő mosásba kell tenni. Egy törlőkendővel 20-30 négyzetmétert lehet törölni, a törlőkendő visszamártható a fertőtlenítő oldatos vödörbe, de az oldatot a meghatározott felületnagyság után ki kell cserélni. Az egyszer használatos törlőkendő, amely fertőtlenítő oldattal van előkészítve 8-10 forint. A kis vödörbe használandó fertőtlenítő oldat bekerülési költsége pedig 40-45 forint. Ennek megfelelően egy kórház egy havi takarítása – méretétől függően – 3–15 millió forintba kerül. Egy nem megfelelően fertőtlenített törlőkendővel vagy vödörbe visszamártott moppal a szimpla calici vírus, de súlyosabb fertőzések, például az MRSA (jellemzően fekvőbetegek esetében előforduló ún. methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus bakteriális fertőzés) is továbbvihetők.
A kórházakban tilos a száraz takarítás, azaz a sima porszívózás vagy a felsöprés.
Ennek megfelelően tilos lenne a takarítókocsin az ehhez szükséges eszközök tárolása, legyen az lapát, partvis vagy kefe.
Porszívózás csak speciális vízszűréses géppel szabályos. A mopboxos takarítókocsi a legújabb „eszköztár": elterjedésük nem csak a biztonságos fertőtlenítés szempontjából lenne kívánatos, hanem gazdaságossági okok miatt is. A takarítókocsin kell lennie kukazsáknak zárható fedéllel, de a hulladékot ömlesztve gyűjteni nem megengedett.
Az ellenőrzést az intézmények higiéniai osztályának kellene végeznie. De a tisztaságért a takarító személyzeten kívül az ápolók is felelősek. „Sajnos a kórházvezetés sok helyen elnézi a hiányosságokat, pedig anyagi szempontból is a tisztaság érné meg az intézményeknek, ugyanis a kórházi fertőzéseket a tb nem állja, annak költségei az intézménynek kasszáját terhelik. Mire kiirtanak egy fertőzést, az 3-5 millió forint, ebbe benne van az antibiotikum, a védőeszköz, a takarítás, a laborban kitenyésztendő baktériumok és az izoláció költsége" – magyarázza Gazda Csilla. Ha az ellenőrzést komolyan veszik és nem ránézésre mondják egy mellékhelyiségről, hogy tiszta, az szintén költséges, ugyanis csak mikrobiológiai mintavétellel lehet százszázalékos biztonsággal megmondani egy felületről, hogy fertőtlenített.
A leoltást egy steril „fülpiszka" segítségével végzik, amit végighúznak az adott felületen, és egy oldatba teszik, amely kimutatja, hogy milyen kórokozók találhatók ott. Egy ilyen tenyésztés ötezer forintba kerül. Sejthetjük, mennyi kórház végzi el a műveletet. Gazda Csilla szerint kártérítési pert lehetne indítani, ha nem megfelelő takarítás miatt kap fertőzést egy kórházban fekvő beteg.
A legtöbb intézményben külsős cég végzi a feladatot, amelynek hónapokra előre kell finanszíroznia a munkát. A belsős takarítás nem érné meg, mert a bértábla szerint a takarítók alig 80 ezer forintot keresnének, ennyiért pedig nemigen találni szakembert. Az alkalmai takarítószemélyzet veszélyes, mert nem biztos, hogy értenek a kórházi fertőtlenítéshez, ráadásul alapfeltétel, hogy a kórházakban csak hepatitis B oltással rendelkező személy dolgozhat.
A fertőtlenítő eljárásokat, az egyes esetekben alkalmazható fertőtlenítőszereket és alkalmazásuk módját az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Tájékoztató a fertőtlenítésről
– A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások című szakmai-módszertani kiadvány részletesen ismerteti.
A legfrissebb verziója négy éve jelent meg. A kötet egyik szerzője, Pechó Zoltán idén nyáron hunyt el. A másik szerző, Milassin Márta az ÁNTSZ-nél dolgozik, kerestük telefonon, azt mondta, csak főigazgatói engedéllyel nyilatkozhat, amit meg is kértünk írásban és telefonon is. Lapzártánkkor azt válaszolták: keressük a területileg illetékes kormányhivatalt - számol be a Vasárnapi Hírek.