Felosztották az országot: kinek lesz ez jó?

Hétfőn derült ki, hogy az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezik. De mennyire reális ez a felosztás, és mennyire szólnak bele a már kialakult betegutakba? Kórházak vagy csak osztályok fognak megszűnni? Egészségügyi közgazdászokat kérdezett a HVG.


A cél persze az, ahogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) is hangsúlyozta, hogy a betegeket a lakhelyükhöz közel eső kórházakban lássák el, és enyhüljön a betegelvándorlás okozta aránytalan terhelés a fővárosi egészségügyi ellátórendszer egyes pontjain. Imre László, a GYEMSZI Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetője a Weborvosnak elmondta, hogy az elfogadott határok valóban kompromisszumokat tartalmaznak az utazási időt illetően, de csak így tudták "a szakmák többségében az ellátás teljes palettáját összegyűjteni egy-egy egészségügyi nagytérségben".

"A valóságtól elrugaszkodott az elképzelés, miszerint a keresletet és a kínálatot a szükséglet alapján meg lehet határozni. Szócskáék komolyan azt gondolják, ha felmérik, hogy egy adott területen hány beteg ember van, ahhoz hozzá lehet rendelni a kapacitásokat? Ez a börtönben működik, a valóságban nem" – kommentálta a hvg.hu-nak Mihályi Péter egészségügyi közgazdász az egészségügyi ellátórendszer felosztását.

A közgazdász szerint az igyekezet persze érthető és indokolt is, hogy szeretnék elérni az optimális üzemszámot, azaz lehetőleg ott szüljenek a nők, ahol évente legalább ezer szülés van, és nem ott, ahol háromszáz. Ám ha ez megvalósul, akkor sok vidéki kórház válhat feleslegessé. Ugyanakkor a korábbi hasonló próbálkozásoknál is mindig beindult a helyi lobbi a kórházbezárás ellen. Mihályi szerint nem nehéz megjósolni, hogy most is ez fog történni. "A fideszes politikusok zöme kisvárosból jön, és pontosan lehet tudni, mely fideszes politikus fellegvára az adott vidéki kórház."

Mihályi Péter szerint a terveknek annyi racionalitásuk van, hogy be kellene zárni 50-70 kórházat, és Szócska Miklós abban reménykedik, hogy lesz elég politikai ereje bezáratni a kórházakat, ha a miniszterelnököt is megnyeri az ügynek. Az ideális az lenne, ha elsősorban a biztosítókra és azon belül a betegre bíznánk a választást – ám ettől pillanatnyilag a mostani vezetés távol áll – mondja.

"Míg a súlyponti kórházak kijelölésénél körzőket és vonalzókat használtak, a nagytérségek kialakítása előtt legalább készültek részletes elemzések" – mondta a HVG megkeresésére Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Persze vannak pro és kontra érvek a mostani elképzeléssel kapcsolatban is. Lehet például vitatkozni azon, hogy miért nem a megyék szintjén történik az ellátásszervezés, vagy miért nem veszik figyelembe a már korábban kialakított régiókat. Igaz, Magyarországon nincsenek stabil, történelmileg kialakult régiók, éppen ezért tűnik erőltetettnek a nagytérségekben való gondolkodás.

Mindenképpen pozitívum, hogy egyáltalán történik valami az egészségszervezés terén, hogy megvizsgálták a már kialakult betegutakat, honnan hová irányul a legnagyobb "elvándorlás", illetve milyen klinikák népszerűek a betegek körében. Jelenleg ugyanis a magyar egészségügy egyik legnagyobb hibája, hogy a különféle ellátási szintek és megyék között nincs megfelelő koordináció – mondta Dózsa. "Az egyik nagy elvárás pontosan ez lenne, hogy összehangolják végre a kórházak munkáját".