• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Felsőoktatás: rengeteg változás némi zavarral

Lapszemle 2019.09.12 Forrás: InfoStart
Felsőoktatás: rengeteg változás némi zavarral

Az új tanévtől középfokú nyelvvizsgával és egy emelt szintű érettségivel kell rendelkeznie a felvételt nyerő hallgatónak.

Több egyetemen hétfőn kezdődött az új tanév. A hallgatók az új szemeszterben már nyelvtanulási diákhitelt is felvehetnek, 2020-tól pedig a tervek szerint az ösztöndíjak is nőnek. A Nemzeti Pedagógus Kar szerint a diákok nem pontosan értik a felsőoktatási követelmények változásait, írja az Infostart.

Az új tanévtől ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba, egy középfokú nyelvvizsgával és egy emelt szintű érettségivel kell rendelkeznie. Ennek megfelelően módosulnak a plusz pont szerzési lehetőségek is. A Nemzeti Pedagógus Kar honlapján gyűjtötte össze a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és válaszokat, de a kar elnöke azt tapasztalta, hogy a diákok nem pontosan értik az új rendszert.

Egy emelt szintű érettségi és egy B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum szükséges ahhoz, hogy valaki megkezdhesse 2020 szeptemberében a felsőoktatási tanulmányait. Ezt a diákok teljesíthetik:

- egyrészt egy idegen nyelvi, emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos teljesítésével, hiszen így teljesül az emelt szint és a B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum,

- másrészt teljesíthetik egy bármely tantárgyból letett emelt szintű érettségivel és egy bármilyen idegen nyelvből szerzett B2-es nyelvtudást igazoló dokumentummal,

- és ezt követően jöhetnek a többletpontok – vagyis plusz pontot csak a további emelt szintű érettségi, vagy adott esetben a további nyelvvizsga jelent.

Bonyolíthatja a képet, hogy emelt szintű érettségiért csak abban az esetben jár plusz pont, hogyha abból a két tantárgyból, amelyet ő a felvételihez választ – jó pár helyen ezt előírják kötelezően, máshol több tantárgyból lehet választani kettőt –, abból tesz emelt szintű érettségit, és az egyik legalább 45 százalékos. Ebben az esetben járhat az 50 többletpont, de csak a másodikért.

A Nemzeti Pedagógus Kar azért tett közzé a honlapján a tájékoztató segédanyagot, mert úgy érezték, hogy a diákok nem teljesen voltak tájékozottak, miközben nagyon fontos lenne, hogy értsék, és pontosan értelmezzék a jogszabályt, amely azért számos ellentmondást tartalmaz magában, hangsúlyozta Horváth Péter, ezért minden diáknak, pedagógusnak és a szülőknek is azt tanácsolják, tájékozódjon, mert akár taktikai jellegű megfontolások is képbe kerülhetnek a következő évi jelentkezéseknél.