Feltartóztathatatlanul terjed a boldogtalanság a világon

A világ egyik legnagyobb, washingtoni közvéleménykutató és adatelemző cége, a Gallup 2005 óta készíti az úgynevezett World Poll-jait, amin rengeteg mindent mérnek, írja a G7.hu. 

A Gallup-pollokon 140 országban 150 ezer ember megkérdezésével igyekeznek számosítani azt is, hogyan érzik magukat az emberek. A globális boldogtalanság mértékét a szervezet 2006 óta méri. Adatai alapján a Gallup vezetője, Jon Clifton az Economistban hívta fel a figyelmet: 2021-ben a negatív érzések mértéke – úgymint a stressz, szomorúság, düh, aggodalom és fizikai fájdalom szubjektív érzete – korábban, tehát a mérések kezdete óta nem látott szintre emelkedett.

A Gallup-vezér szerint a jelenség hátterében az Európa területén zajló fegyveres konfliktus, az infláció és a pandémia utóhatásai állnak. Csakhogy a Gallup által mért globális boldogtalanság index már egy évtizede növekszik, vagyis a fenti okok csak ráerősítettek a trendre, amit a szegénység, széttöredező közösségek, az éhezés, a magányosság, és a korrekt munkalehetőségek szűkössége okoz elsősorban.  

fontos faktor lehet az adatok alakulásában a közösségi média elterjedése és az információhoz való hozzáférés szélesedése, aminek következtében – durván leegyszerűsítve most a képletet – “a tehetősek” jobban megmutatják, amijük van, és így bizonyos értelemben jobban is értékelik ezeket, míg “a nélkülözőknek” ugyanezen okok miatt jobban fájhat, hogy tudják, mijük nincs. De már maga az egyének és életek összehasonlításának lehetősége negatívan befolyásolja a szubjektív örömérzetet. 

A Gallup vezetője szerint a boldogtalanság-indexeknek sokkal nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítania a politikusoknak és döntéshozóknak világszerte, és a kormányoknak legalább olyan gyakran kéne mérni az állampolgárok érzelmi állapotát, mint a munkanélküliséget, a mortalitást, vagy a GDP-t.

A teljes cikk a G7.hu portálon olvasható.