Gyűjti és elemzi az okosórából, a telefonból, a sportórából és egyéb, az aktivitást figyelő eszközökből származó adatokat.
A Kaliforniai Egyetem kutatása aggasztó képet fest a biztonság és az e-egészségügyi relációjában. Az okosórákból, fitness appokból és az egyéb testre szerelhető kütyükből származó adatokhoz az AI támogatta technológiák is hozzáférnek. De mi lesz az így megszerzett adatokkal? - teszi fel a kérdést az inforter.eu portál.
A mesterséges intelligencia régóta jelen van bizonyos formában szinte az összes szektorban. Azonban a technológia fejlődésével még intelligensebb rendszerek, még sokfélébb mintázatokat összefüggésbe rendezni képes robotok jöttek létre. Ez pedig felvet két kérdést: milyen adatokhoz juthatnak hozzá korlátlanul, egyáltalán el kell-e zárni előlük bármilyen információt?
Ez pedig probléma. A kutatás apropóját az amerikai HIPAA (Health Insurance Portability and Accountability Act) egészségügyi adatszabályzás 1996-os törvénye adta, ami abszolút nem vonatkozik arra, hogy milyen adatokkal élhetnek a robotok, ahogy azt sem írja elő, mire használhatják a milliónyi begyűjtött adatot.
Tiszta sor, hogy jelenleg azé a világ, és az jut hatalmas versenyelőnyhöz, aki minél több adattal rendelkezik, és aki alaposan ki is elemzi azokat. Épp ezért érthető, hogy a kutatók „fenyegetőnek” érzik az AI szabályok közé nem szorított tevékenykedését az e-healthben, és az ezzel együtt járó adatgyűjtésben.
Elvégre a mesterséges intelligencia mindenhol ott van. Gyűjti és elemzi az okosórából, a telefonból, a sportórából és egyéb, az aktivitást figyelő eszközökből származó adatokat, amelyek így kiválóan alkalmasak az emberek azonosítására, a szokásaik megismerésére, és a demográfiai adatokkal való összekapcsolására.
A kutatás szerzője épp ezért azt szeretné, ha a törvények illeszkednének a digitálisan felgyorsult világhoz, hogy a kiskapukat és a szabályzás hiányát kihasználó cégek ne tudjanak milliárdos üzleteket kötni a jogtalanul megszerzett e-health adatok adásvételével és felhasználásával.