• nátha
    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Féltenünk kell adatainkat a mesterséges intelligenciától?

Lapszemle 2019.02.22 Forrás: infoter.eu
Féltenünk kell adatainkat a mesterséges intelligenciától?

Gyűjti és elemzi az okosórából, a telefonból, a sportórából és egyéb, az aktivitást figyelő eszközökből származó adatokat.

A Kaliforniai Egyetem kutatása aggasztó képet fest a biztonság és az e-egészségügyi relációjában. Az okosórákból, fitness appokból és az egyéb testre szerelhető kütyükből származó adatokhoz az AI támogatta technológiák is hozzáférnek. De mi lesz az így megszerzett adatokkal? - teszi fel a kérdést az inforter.eu portál. 

A mesterséges intelligencia régóta jelen van bizonyos formában szinte az összes szektorban. Azonban a technológia fejlődésével még intelligensebb rendszerek, még sokfélébb mintázatokat összefüggésbe rendezni képes robotok jöttek létre. Ez pedig felvet két kérdést: milyen adatokhoz juthatnak hozzá korlátlanul, egyáltalán el kell-e zárni előlük bármilyen információt?

Ez pedig probléma. A kutatás apropóját az amerikai HIPAA (Health Insurance Portability and Accountability Act) egészségügyi adatszabályzás 1996-os törvénye adta, ami abszolút nem vonatkozik arra, hogy milyen adatokkal élhetnek a robotok, ahogy azt sem írja elő, mire használhatják a milliónyi begyűjtött adatot.

Tiszta sor, hogy jelenleg azé a világ, és az jut hatalmas versenyelőnyhöz, aki minél több adattal rendelkezik, és aki alaposan ki is elemzi azokat. Épp ezért érthető, hogy a kutatók „fenyegetőnek” érzik az AI szabályok közé nem szorított tevékenykedését az e-healthben, és az ezzel együtt járó adatgyűjtésben.

Elvégre a mesterséges intelligencia mindenhol ott van. Gyűjti és elemzi az okosórából, a telefonból, a sportórából és egyéb, az aktivitást figyelő eszközökből származó adatokat, amelyek így kiválóan alkalmasak az emberek azonosítására, a szokásaik megismerésére, és a demográfiai adatokkal való összekapcsolására.

A kutatás szerzője épp ezért azt szeretné, ha a törvények illeszkednének a digitálisan felgyorsult világhoz, hogy a kiskapukat és a szabályzás hiányát kihasználó cégek ne tudjanak milliárdos üzleteket kötni a jogtalanul megszerzett e-health adatok adásvételével és felhasználásával.

Legolvasottabb cikkeink