Feszültséget teremtenek az átszabott orvosbérek

Az eredeti tervekhez képest a kormány kitolta a határidőt, így 2021. március 1-jén lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amely teljesen átszabja az ágazatban itthon dolgozók munkakörülményeit a másodállások vállalásától a fizetéseken át a szabadságokig. A vészesen közelgő határidő ellenére az orvosok máig nem látták a leendő munkaszerződésüket, amely belépteti őket ebbe a bizonyos új egészségügyi szolgálati jogviszonyba - írta az index.hu.

Az értesülést a napokban Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke is megerősítette az Indexnek, hogy a Pécsi Tudományegyetem kivételével valóban általános, országosan jellemző problémáról van szó. Sőt, amíg januárról március elejére ki nem tolták a hazai egészségügyben cezúrát hozó új szabályok bevezetését, a szakembereknek már novemberben meg kellett volna kapniuk a szerződéseket.

Az egy dolog, hogy máig nem ismerjük a tervezett szerződéseket, ettől függetlenül még számos kérdése van az orvostársadalomnak az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban – állítja a szakember.

A továbbra is vitás, problémás kérdések, amelyekben a szakmai szervezetek várják a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) állásfoglalását:

- Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem tisztázza pontosan, hogy hogyan kell számítani a szolgálati éveket, ami alapján kategóriákba sorolják az orvosokat, és megállapítják az új bérüket.

- Miközben a háziorvosok és asszisztenseik szolgálati idejét nem években, hanem hónapokban vizsgálja az új rendszer a fizetésemelés kiszámításánál, addig a kórházakban a közalkalmazotti törvény számítási módjából indulnak ki, és ott sem egységesen, így az orvostársadalom bizonytalan, hogy pontosan melyik számítási mód a helyes, az irányadó.

- A törvényben elcsúszott egy sorszámozás, így a szakvizsga nélküli idősebb orvosokat több helyen egy alacsonyabb fizetési kategóriába sorolták, ami az érintett orvosok szemszögéből nyilvánvalóan hátrányos.

- Olyan orvos esetében, aki épp második szakvizsgájára készül, és az új szakterületén dolgozik – például belgyógyászból lett labororvos –, van olyan kórház, ahol az első szakvizsgáját nem veszik figyelembe, és szakvizsga nélküli orvosként, a bértábla hibás értelmezése alapján akár két fizetési kategóriával alacsonyabban sorolnák be - sorolja a példákat a lap.

Szabad Zoltán szerint különösen fontos, hogy egy háziorvos és kórházban dolgozó kolléga se érezze magát a szakmában másodrendű állampolgárnak. Ehhez minden szereplő egységes gyakorlatiidő-számítási módszert és azonos feltételeket szeretne. Sok orvos továbbra is bizonytalanságban van azzal kapcsolatban, hogy melyik fizetési kategóriába fogják sorolni. További részetek a cikkben