• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Fizethetnek a vétkes doktorok?

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

Mire a műhibaügyben döntés születik, a kártérítés már nem lesz továbbhárítható a dolgozóra.

A betegnek a kórház, a kórháznak viszont a vétkes orvos fizethet kártérítést ez év közepétől az elvesztett műhibaperek miatt - emlékeztetett a törvénymódosításra tegnap a Világgazdaság. A munka törvénykönyve (Mtk.) egyik, júliusban hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a kórházak részben vagy egészben a vétkes dolgozóval fizettessék meg a megítélt kártérítést – hangsúlyozta Simon Tamás biztosítási szakjogász. 

A vezető beosztású munkavállalókra még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd: tőlük akkor is a teljes kártérítési öszszeg követelhető, ha gondatlanul jártak el, esetükben nincs szükség arra, hogy a bíró „súlyos gondatlanságot" állapítson meg. Hogy a munkáltatók közül mennyien élnek majd az új szabályozás adta lehetőségekkel, sok mindentől függ. Először is attól, hogy a közalkalmazotti törvény készülő átfogó módosításába átemelik-e az Mtk. erre vonatkozó passzusait.

Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok jelentős része ugyanis közalkalmazott – hangsúlyozta Dósa Ágnes orvos-jogász, aki úgy vélte: az is nehezíti majd a kártérítések áthárítását, hogy míg a munkajogi perek elévülési ideje három év, addig az egészségügyi kártérítési perek akár 4-5 évig is elhúzódnak. Vagyis mire a műhibaügyben döntés születik, a kártérítés már nem lesz továbbhárítható a dolgozóra, kivéve, ha a munkaadó már az elején gondol erre a lehetőségre.

Dósa Ágnes arra is felhívta a figyelmet: a műhibaügyekben hozott ítéletekben a bíró nem nevezi meg, melyik orvos követett el hibát, hiszen az alperes minden esetben egy intézmény. A bírósági gyakorlat jelenleg arra sem ad választ, milyen mulasztás számít súlyosan gondatlan károkozásnak. Simon Tamás szerint ez vélhetően olyan, objektíven is megállapítható mulasztás lesz, mint amilyen például a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy az orvosi dokumentáció hiányos vezetése. Napjainkban döntően éppen ezek miatt veszítik el az intézmények a legtöbb egészségügyi kártérítési pert. Ezért a szakértők úgy vélik: az orvosok még inkább érdekeltek lesznek ezen ügyek elkerülésében.