Fizetős egészségügy Magyarországon

Miközben időről-időre hallani olyan kommenteket, amelyek az egészségügyet féltik a magánbiztosításoktól, a piaci szereplők nem érzik, hogy az egészségügyi szakma bármilyen módon is negatívan viszonyulna a biztosítók megjelenéséhez. Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese szerint azok az intézményvezetők (magán és állami kórházaké egyaránt), akikkel felvették a kapcsolatot, örülnek, hiszen a megoldással kihasználhatóbbá válik az állami kórházak szabad kapacitása, ami bevételhez juttatja az intézményeket – olvasható a napi.hu portálján.

Fontos tudni – hangsúlyozza a Generali szakembere –, hogy a biztosítók közreműködésével igénybe vett állami intézményi szolgáltatás azt a szabad kapacitást köti le, amit az OEP finanszírozási plafon miatt a kórház amúgy sem tudott volna másként kihasználni.

Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója egyedül azokon a területeken lehet ellentét, ahol nem elég hatékony a szolgáltatások állami finanszírozásának felhasználása – itt természetesnek tekinthető, ha ellenérdekeltség alakulhat ki a sokkal költségérzékenyebb az egészségbiztosítókkal szemben.
Juhos András, az Uniqa Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja szerint az első szükséges lépés az lenne, hogy kialakuljon az a jogi és intézményi feltételrendszer, amelynek keretében a magánbiztosítók az állami ellátó rendszer szolgáltatásait is igénybe vehetik. Juhos szerint rendkívül fontos lenne, hogy az állami infrastruktúra használatáért a biztosítók által fizetett díj ne csak a kórházak és egyéb ellátó intézmények bevételeit növelje, hanem a díj meghatározott részét az ellátásban részt vevő orvosok, ápolók, asszisztensek közvetlenül is megkaphassák.

Kótiné Somfai Ágnes, az ING Biztosító marketing és kommunikációs igazgatója és Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója is úgy vélekedtek, hogy a szolgáltatás-alapú egészségbiztosítás iránti igény tényleges keresletként való megjelenését leginkább az segíthetné elő, ha pontosan meghatároznák az úgynevezett egészségbiztosítási alapcsomagot, vagyis az egészségbiztosítási járulék fizetése ellenében igénybe vehető közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatáspalettát és annak színvonalát.

Paál Zoltán szerint fontos tudni, hogy vannak olyan szolgáltatások, amelyeket csak állami intézmények tudnak biztosítani, ám hogy ezekre hogyan lehet leszerződni, jelenleg még kiforratlan. Paál Zoltán úgy vélekedett, továbblépési lehetőség lenne az osztott finanszírozás lehetőségének bevezetése, vagyis amit az OEP már nem támogat, azt vállalja át a biztosító. Ugyanakkor a több forrásból történő finanszírozás jelenleg ellentétes a jogszabályban foglaltakkal.

Juhos András szerint hosszabb távon nyerhetne az állam, ha a privát egészségbiztosítás keretében ellátott ügyfelek tb-alapon járó ellátási költségeinek egy részét átutalnák a biztosítóknak. A biztosító ugyanis egyszerre két dologban is érdekelt: a beteg korrekt ellátásában és meggyógyításában, valamint abban, hogy elkerülje a túlhasználatot. Az államtól az igénybe vett szolgáltatások alapján átutalt pénzek olcsóbbá és nagyobb tömeg részére tennék elérhetővé a magánbiztosítást, míg az állami oldalon pedig ezzel párhuzamosan változatlan járulékbevételek mellett egyre nagyobb keret állna rendelkezésre az állami körben történő ellátásokra. Ez pedig hosszabb távon az állami és a magán ellátás színvonalának közelítését hozhatja.