Fizetünk az egészségünkre, és egyre többet

Megjelentek a legfrissebb, 2017-re vonatkozó egészségügyi kiadások Magyarországra vonatkozóan, és a legtöbb uniós tagállam esetében is rendelkezésre állnak már a tavalyi adatok. Ebből kiolvasható, hogy tavaly Luxemburgban volt a legmagasabb, 7000 euró feletti az egy főre jutó egészségügyi kiadások szintje, majd következik Németország 5700 euróval és Svédország 5500 euróval - írta a portfolio.hu.

Ebben a tekintetben még nagy szakadék van a nyugati országok és a kelet-közép-európai régió között. A térségben ugyanis a legtöbbet Szlovénia költ ebben a tekintetben az egészségügyre, egy főre vetítve 2885 eurót. Magyarország a régiós országok között a középmezőnyben helyezkedik el, Észtország és Lengyelország, valamint Lettország viszont látványos növekedést mutatott fel az elmúlt években.

A magyar kiadások növekedési üteme első ránézésre trendbe illeszkedőnek tűnik, nem mindegy azonban, hogy a kiadásokat mi hajtja. A legutóbbi három évben (2013 és 2016 közöttiek a legfrissebb adatok) 16%-kal emelkedtek a lakosság out-of-pocket típusú egészségügyi kiadásai (vagyis, amit a háztartások közvetlenül finanszíroznak, zsebből, vagy biztosításból), miközben a maradék (jellemzően állam által finanszírozott kiadások) összeg esetében 9%-os emelkedést láttunk kumuláltan. Érdemes megfigyelni, hogy az elmúlt két évben látványos (5 és 9 százalékos) növekedés valósult meg a "zsebből" finanszírozott magánegészségügyi kiadásokban.

Vagyis egyértelműen kijelenthetjük, hogy az egészségügyi kiadások növekedését a magánkiadások növekedése hajtja, ami azt jelenti, hogy az emberek egyre mélyebben hajlandóak és kényszerülnek rá, hogy a zsebükbe nyúljanak az egészségüggyel összefüggő (gyógyszerek, járóbeteg-kezelések, egyéb ellátások) kiadásaik finanszírozása érdekében. További adatok a teljes cikkben