Fogalmunk sincs, mit eszünk, de ennek vége

Az vagy, amit megeszel - tartja a híres mondás. De tudjuk-e valójában, hogy mit eszünk és hogy ezeknek az élelmiszereknek a kémiai összetevői milyen hatással vannak egészségünkre és betegségeinkre. Ennek megválaszolására vállalkozott kutatótársaival Barabási Albert-László hálózatkutató, és a témáról szóló első anyaguk a napokban jelent meg a Nature-ben. Rámutatnak: közel 27 ezer különböző molekula létezik az ételeinkben, ám ezek nagy része nincs szisztematikusan feltérképezve, emiatt ezeket nevezhetjük a táplálkozás sötét anyagának is - írta a portfolio.hu.

álóba molekula szintjén és hogyan befolyásolják ezen a kémiai mechanizmuson keresztül az egészségünket. „Ez a dolog részben arról szól, hogy mi tekinthető egészséges élelmiszernek és miért, mi lényegében ezzel foglalkozunk a kutatás során” – avatott be bennünket a professzor.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és más nemzeti adatbázisok ugyanis csak ennyi összetevőt vizsgálnak és katalogizálnak. Fontos ennek a 150 összetevőnek az egészségtudományban betöltött szerepe, hiszen ezek segítségével ismerjük a kalória, a cukor, a zsír, a vitaminok és más táplálkozási összetevők szerepét a betegségek kialakulásában, azonban ezek csekély részét képezik annak a 26 ezer különálló, jól meghatározható biokémiai anyagnak, amelyek jelen vannak az ételeinkben és ezáltal – többek ezek közül dokumentáltan – befolyásolják egészségi állapotunkat. Rendszerszintű vizsgálat keretében azonban még nem mérték, hogy az egyes élelmiszerekben megtalálható ilyen összetevők pontosan milyen hatást fejtenek ki. A gépi tanulásnak, a biokémiai anyagok nagy felbontású könyvtárának köszönhetően azonban étrendünk a teljes biokémiai spektrumon tanulmányozható, és ezzel új lehetőségek nyílnak annak megértésében, hogy valójában mit viszünk be a szervezetünkbe étkezés közben és ezek hogyan befolyásolják szervezetünk egészségét és a betegségeket. Továbbiak a teljes cikkben