Fogyasztási adóra cserélné a tb-járulékot

Megosztja a szakértőket az orvosi kamara elnökének javaslata, miszerint járulék helyett fogyasztási adóból kellene finanszírozni az egészségügyet. Egyesek szerint Éger István politikai ambícióit szolgálja megdöbbentő ötlete, mások viszont azt mondják, hogy az elképzelés megvalósítása közgazdasági reformot, az egészségügy jobb finanszírozását jelenthetné.

Az orvosi kamara elnöke a köztestület honlapján jelezte: változtatna az egészségügy pénztelenségén, és a rendszer működtetéséhez szükséges forrásokat nem tb-járulékként, hanem piaci fogyasztással arányos adóként szedné be. Aki fogyaszt, szolgáltatást, árucikket vesz, az egyben hozzájárul az egészségügyi közkiadásokhoz is. Éger István közölte, javaslatával alternatívát ajánlott arra, hogyan lehetne elegendő forrást találni az egészségügy működtetésére, a bérekre, mert az út, amin most az egészségpolitika jár, szerinte nem visz sehova. Hozzátette: az ötlet megvalósíthatóságával kapcsolatban nem végzett számításokat, de véleménye szerint ez már nem is az ő feladata.

A helyzetértékelést tökéletesnek tartja, hogy az állam nem költ eleget az egészségügyre, ám a megoldást már vitatja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Szerinte az orvosi kamara elnökének ötlete nem oldja meg a forráshiányt, miközben ha megvalósulna, még kiszolgáltatottabbá tenné az egészségügyet a napi politikai döntéseknek. A társadalombiztosítás keretein belül ugyanis most is van lehetőség arra, hogy az állam az adóbevételéből többet csoportosítson át az egészségügy céljaira. Csak a különböző szereplők megfelelő egyensúlya biztosíthatja a rendszer harmonikus működését, ha csak egyetlen elem, az állam uralja az egészségügyet, a rendszerben az alávetettség és a kiszolgáltatottság lesz jellemző - mondta Sinkó.

Más szakértők szerint viszont nagyon életszerű Éger címkézett adóalapú forrásteremtése. Gilly Gyula orvos-közgazdász szerint azzal, hogy címkézett adóként szednék be az egészségügyre fordítandó pénzeket, még nem jelentené a társadalombiztosítási rendszer államosítását. Csak azt, hogy a megszokottól eltérő módon szednék be a járulékot. Ma már ugyanis nem a munkajövedelem műtatja meg az emberek valódi teherviselő képességét, hanem a fogyasztásuk. Ha ezt a közterhet a munkabérekről áttennék a fogyasztásra, akkor mindenki a teherbíró képességének megfelelően járulna hozzá a szolidaritás elvű rendszer fenntartásához. A szeptembertől bevezetendő hamburgeradó is egy fogyasztásalapú, egészségügyi célú hozzájárulás. Ha ezt minden fogyasztásra kiterjesztenék, akkor azzal megoldható lenne az egészségügy finanszírozása.

Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának megbízott vezetője, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kabinetjének külsős tagja szerint viszont nem jó ötlet csak fogyasztási adóból beszedni a járulékot, de a szakértő azt elismeri, hogy el kellene mozdulni a fogyasztási adók irányába.