Nemcsak fogy, de a meglévő egészségügyi személyzet öregszik is, azaz nő a szektorban dolgozók átlagéletkora.
Egyre kevesebb a világon az egészségügyi dolgozó, ráadásul nő az átlagéletkoruk. Európa még tartja magát, statisztikai átlagban itt kiemelkedő az orvosok száma, de az országokat egyenként vizsgálva már nálunk sem rózsás a helyzet, a jövő pedig kivált nem biztató - írta az Egészségügyi Világszervezet közlése nyomán a vg.hu.
A WHO időről időre felhívja a figyelmet az egészségügyi munkaerő hiányára, kiemelve, hogy egyre romlik a helyzet. A legutóbbi közlés szerint 2030-ra további tízmillióval csökkenhet az egészségügyben dolgozók száma, főleg természetesen a kis és közepes gazdasági erejű országokban.
Ám nemcsak náluk lehetnek munkaerőre visszavezethető gondok, hanem gyakorlatilag bárhol, mivel az oktatás, a munkába állás, a munkában megtartás, a munkahelyváltás és a színvonal mind nehézséget jelent.
Legfőbb problémaként az alulfinanszírozottságot említi a WHO, emellett a szakképzett munkaerő elvándorlását a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező és természetesen jobban fizető területekre.
Ráadásként a meglévő egészségügyi személyzet öregszik is, azaz nő a szektorban dolgozók átlagéletkora. A WHO által vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb, amit a szervezet úgy értelmezett, hogy „időzített bombán ülünk”, mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni.
Ilyesmit sugall az európai statisztikai hivatal nyár végén megjelentetett felmérése is. Az Eurostat jelezte: habár a világ többi részéhez mérve kiváló az ellátottság Európában az egészségügyi dolgozókat tekintve, a helyzet korántsem rózsás, főleg nem kiegyenlített, és a tendencia sem javuló. A legutóbbi összesített adatmennyiség a 2021-es évet dolgozta fel, akkor 1,82 millióan dolgoztak orvosként, nővérként vagy hasonló pozícióban az Európai Unióban.