Folyamatosan emelkedik a Magyarországon munkát vállaló határon túli orvosok és ápolók száma.
Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai szerint 2011-ben 143, két évvel később 175, tavaly pedig már 289 külföldi egészségügyi dolgozó kérte diplomája vagy szakképesítése elismerését a hivataltól. A növekedés az orvosokra, a fogorvosokra, az ápolókra és a gyógyszerészekre egyaránt igaz, az érkezők java része azonban orvos, közülük is a Romániában diplomát szerzett magyar állampolgárok vannak többségben - írta a Magyar Idők.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az általános orvosegyetem elvégzése után Romániában csak komoly vizsgák után lehet, vagyis sokkal nehezebb belépni a szakorvosképzésbe, és akiknek ez ott nem sikerül, azok általában Magyarországra jönnek, ahol nincs ilyen elvárás a rezidensjelöltekkel szemben – mondta a Magyar Idők megkeresésére a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi.
Az Erdélyből távozó orvosok az uniós csatlakozás óta nem Magyarországon, hanem a magyarokhoz hasonlóan Nyugat-Európában keresik a boldogulásukat. A Kárpátalján élőknek azonban, akik a továbbra is feszült ukrán–orosz viszony miatt amúgy is folyamatos bizonytalanságban élik mindennapjaikat, nemcsak a stabil politikai helyzet, de a fizetések is vonzók Magyarországon.
A magyar egészségügy a kilencvenes években volt igazán vonzó a környező országokban élők számára, akkoriban évente hat-nyolcszáz fiatal ápoló jött Magyarországra dolgozni Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A 2004-es uniós nyitás óta azonban a sokkal magasabb béreket kínáló Nyugat-Európa a munkaerő-migráció fő célpontja.