Magyarországon a rendszerváltáskor 10, tavaly 39 % volt a császározások aránya. A születés módja hat a stressz későbbi kezelésére, a cukorbetegség és az autizmus kialakulására is. Bár a magzat is képes emlékezni, azt nyilván mégsem tudja elmesélni, milyen megrázkódtatás a születés. Márpedig – kutatások is alátámasztják – sosem máskor az életünkben, még háborús helyzetben sem olyan magas a stresszhormonjaink szintje, mint amikor a világra jövünk – írja a
Szabad Föld – online.
Gondoljunk csak bele, mekkora küzdelem átjutni a szülőcsatornán, átállni teljesen más élettani működésre, a légzésre, táplálkozásra. Ám a császáros babákat „váratlanul" éri a megszületés, ha úgy tetszik, kevésbé felkészültek az új életmódra. A természetes születési együttműködés lélektanilag fontos élmény az anyának és a babának egyaránt, a kicsinek még az is, hogy nehéz helyzetben kitartó „munkával" eredményre jutott. Ez pedig hiányzik a császárral születetteknél – nyiltkozta Varga Katalin pszichológus.
Szabó András szentesi szülész-nőgyógyász szerint, ha nincs különösebb kockázata a természetes hüvelyi szülésnek, és az anya csupán kényelemből kér császározást, az nem indok a műtétre. Persze mindig találni olyan orvost, aki kapható a feladatra vagy jogilag tekinti biztonságosabbnak a műtétet, hiszen a legkisebb probléma esetén is perelhetik a szülészt, miért nem végzett császármetszést – jegyezte meg a szakember.