Fókuszban az egészségügyi dolgozók béremelése

A Kiss László vezette 5.12 Szakszervezet szerint az emelés lehetett volna lényegesen magasabb – az egészségügyi államtitkárnak átadott petíciójában a szakszervezet még 2015-re 50, 2016-ra újabb 50 százalékos béremelést tartott volna elfogadhatónak. Hogy ez nem így lett, az Kiss szerint a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének a felelőssége, amelyik „lefeküdt" a kormánynak - idézte a vasárnapihírek.hu.

A négy nagy terület (általános orvos, szakorvos, védőnő, ápoló) járandóságát átlagosan 27,5 százalékkal emelte a kormány, miközben az ágazat csaknem ötvenezer dolgozója egy fillérnyi pluszpénzt sem kapott: kimaradtak például a gazdasági háttérdolgozók, a háziorvosok asszisztensei és a fogorvosok segítői. A védőnők késve kapták kézhez az emelést, ráadásul nem annyit, amennyit kapniuk kellett volna.

És akadt még egy negatív tényező, amivel nem számolt az ágazat. A szeptemberi béremelést kioltotta a garantált bérminimum feltornászása. Ami miatt az évek óta a területen dolgozók pénze ugyanarra a szintre esett vissza, ahonnan a kezdőké indult.

„A béremelés csak tűzoltás volt, persze van pozitív hatása, a filléres gondokat javította, de ettől nem maradnak többen itthon. Ezzel nemhogy a nyugati, de a környező országokkal sem tudjuk felvenni a versenyt. A szakdolgozók átlagosan 26,5 százalékos béremelést kaptak, ez valakinél néhány ezer, másoknál 20 ezer forint pluszt jelent. Egy 20 éve nővérként dolgozó kolléga túlórákkal együtt jó, ha nettó 200 ezret keres" – sorolja a számokat az aneszteziológusként dolgozó Máté-Horváth Nóra, a ReSzaSz alelnöke.

A legtöbben attól félnek, hogy a béremelés csak kampányfogás, ugyanis továbbra sincs életpályamodell, nincs garancia, hogy a béremelés folytatódik. „A közhangulat ugyanúgy rossz, mint egy éve. Talán annyival jobb a helyzet, hogy ma már a szakdolgozók is szót mernek emelni. De ugyanúgy sok orvos és nővér megy el az országból, humánerőforráskrízis van, a jelenlegi állapot nem sokáig tartható fenn" – állítja Máté-Horváth Nóra. Aki szerint a béremelés ordító szükségességén kívül számtalan egyéb sebből vérzik az egészségügy: infrastruktúra, finanszírozás, transzparencia, minőségi mutatók, korrupció. A teljes cikk itt olvasható