• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Földigiliszta-izom működteti az apró pumpát

Lapszemle 2019.07.12 Forrás: Quibit
Földigiliszta-izom működteti az apró pumpát

Egy ilyen, biológiailag kontrollált mikroelektromechanikai rendszernek számtalan alkalmazási területe lehetne.

Japán biomérnököknek most sikerült, amit több évtizede hiába próbál az orvostudomány megoldani: olyan mikrochipet építettek, ami külső energiaforrás nélkül képes kinyitni és bezárni egy aprócska pumpát. Egy ilyen, biológiailag kontrollált mikroelektromechanikai rendszernek számtalan alkalmazási területe lehetne, köztük orvosiak is. Jó lenne például arra, hogy célzottan juttassanak hatóanyagokat a betegek szervezetében oda, ahol azokra a legnagyobb szükség van, de implantátumként is emberek millióin segíthetnének - írta a quibit.hu. 

A RIKEN biotechnológiai kutatóintézet biomérnökei a földigiliszta-izom által működtetett billentyűk mozgatásához ugyanazokat az anyagokat használták, amelyek az emberi szervezetben is mozgatják az izmokat. Az összehúzódás beindításához egy acetilkolin nevű neurotranszmittert, míg az izmok energiaellátásához adenozin-trifoszfát molekulát alkalmaztak. A gilisztaizom tette is a dolgát: több mint két percen keresztül működtette a kis pumpát, amit a kutatók mikroszkóppal követtek nyomon.

A mikrochipre épített, biológiailag működtetett szív- és érbillentyűk elterjedéséhez azért még sok víznek kell lefolynia a Dunán, a japán kísérletből annyi legalább kiderült, hogy mindez egyáltalán lehetséges. A kutatók ígérete szerint a következő lépés az lesz, hogy laboratóriumokban, kontrollált körülmények között érlelt izomsejtekre bízzák a szerkezet működtetését. Ennek mondjuk annyi hátránya lehet, hogy kisebb erővel működnek majd, mint a már kifejlett gilisztaizmok. Részletek a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink