• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Földigiliszta-izom működteti az apró pumpát

Lapszemle 2019.07.12 Forrás: Quibit
Földigiliszta-izom működteti az apró pumpát

Egy ilyen, biológiailag kontrollált mikroelektromechanikai rendszernek számtalan alkalmazási területe lehetne.

Japán biomérnököknek most sikerült, amit több évtizede hiába próbál az orvostudomány megoldani: olyan mikrochipet építettek, ami külső energiaforrás nélkül képes kinyitni és bezárni egy aprócska pumpát. Egy ilyen, biológiailag kontrollált mikroelektromechanikai rendszernek számtalan alkalmazási területe lehetne, köztük orvosiak is. Jó lenne például arra, hogy célzottan juttassanak hatóanyagokat a betegek szervezetében oda, ahol azokra a legnagyobb szükség van, de implantátumként is emberek millióin segíthetnének - írta a quibit.hu. 

A RIKEN biotechnológiai kutatóintézet biomérnökei a földigiliszta-izom által működtetett billentyűk mozgatásához ugyanazokat az anyagokat használták, amelyek az emberi szervezetben is mozgatják az izmokat. Az összehúzódás beindításához egy acetilkolin nevű neurotranszmittert, míg az izmok energiaellátásához adenozin-trifoszfát molekulát alkalmaztak. A gilisztaizom tette is a dolgát: több mint két percen keresztül működtette a kis pumpát, amit a kutatók mikroszkóppal követtek nyomon.

A mikrochipre épített, biológiailag működtetett szív- és érbillentyűk elterjedéséhez azért még sok víznek kell lefolynia a Dunán, a japán kísérletből annyi legalább kiderült, hogy mindez egyáltalán lehetséges. A kutatók ígérete szerint a következő lépés az lesz, hogy laboratóriumokban, kontrollált körülmények között érlelt izomsejtekre bízzák a szerkezet működtetését. Ennek mondjuk annyi hátránya lehet, hogy kisebb erővel működnek majd, mint a már kifejlett gilisztaizmok. Részletek a teljes cikkben