A magyar egészségügy számára azonban nem kizárólag az elvándorlás jelent kihívást.
Kezd látszani az egészségügyiek elvándorlásának mérséklése érdekében hozott kormányzati intézkedések eredménye: a statisztikák szerint az orvosok, a fogorvosok és a gyógyszerészek körében is folyamatosan csökken a migráció. Van azonban tennivaló, mert még mindig sok egészségügyi dolgozó vállal munkát külföldön, sőt a hazai magánegészségügy elszívóhatása is egyre erősebb - írta a magyaridők.hu.
Az idei első féléves statisztikák mindenesetre reménykeltők: 324 orvos, 327 szakdolgozó, 78 fogorvos és 19 gyógyszerész kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett jó hírnév igazolást az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól. A képet tovább árnyalja, hogy az igazolást kérők közül az orvosok több mint fele már korábban is dolgozott külföldön, idén az esztendő első hat hónapjában mindössze 148 „újonc" külföldi munkavállaló volt, míg a szakdolgozók között 244.
A magyar egészségügy számára azonban nem kizárólag az elvándorlás jelent kihívást a humán erőforrás megtartása szempontjából. Az orvosok, de az ápolók közül is sokan nem költöztek ugyan el az országból, de itthon és külföldön egyaránt dolgoznak. A „fapados" doktorok például csak két-három műtéti napot vállalnak, mondjuk Nagy-Britanniában, de ezzel többet keresnek, mint itthon az egész havi munkájukkal. A nővérek körében inkább a hasonló jellegű ausztriai munkavállalás a jellemző, sokszor idősgondozás keretében, amihez még csak jó hírnév igazolása sem szükséges, így ők nem is jelennek meg a statisztikákban.
Emellett egyre nagyobb vonzerőt jelentenek az állami szférában dolgozók számára a nagy magánszolgáltatók. Akinek versenyképes tudása van, az előbb-utóbb megjelenik a magánellátásban, és elhagyja az állami szférát.