2050-re hatvan százalékkal nőhet a demenciával érintett személyek száma Magyarországon.
A magyarok 91 százaléka tisztában van a demencia fogalmával, 26 százalékuknak pedig van olyan rokona, ismerőse, akit ezzel a betegséggel diagnosztizáltak és akiknek ellátásában a családok kulcsszerepet vállalnak – hívta fel a figyelmet a Kopp Mária Intézet, kiemelve, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít az időseket érintő betegségek, köztük a demencia kezelésére is, amely egyre inkább népbetegséggé válik - írja a magyarnemzet.hu.
...
A férfiak körében 65 évesen egészségesen várható átlagos élettartam 2023-ban 7,1 év, míg a nők körében 7,8 év volt, ez a férfiak körében 1,6, a nőknél 1,8 évvel magasabb, mint amennyi 2010-ben volt. Az átlagéletkor növekedésével azonban a demencia és más időskori mentális betegségek előfordulása is gyakoribbá válik, ezáltal pedig az ellátásra és gondozásra szoruló emberek száma is emelkedik. 2020-ban már 187 ezer demenciával érintett személy élt Magyarországon, számuk pedig évről évre folyamatosan emelkedik. Előzetes becslések szerint 2050-re elérheti számuk a háromszázezret is, ami a 2020-as adatokhoz képest hatvanszázalékos emelkedést jelent
Szinte mindenkit érint közvetve vagy közvetlenül a gyógyíthatatlan betegség
A Kincs legfrissebb, demenciával kapcsolatos kutatása szerint a magyarok 91 százaléka hallott már az időskori demenciáról, a 18–29 évesek (83 százalék) kivételével minden vizsgált korcsoportban 90 százalék feletti volt azok aránya, akik tisztában vannak ezzel a betegséggel.
A válaszadók leginkább a memóriazavart (91 százalék), a zavart viselkedést (87 százalék) és az elkóborlást (85 százalék), legkevésbé a beszédzavart (73) és az alvászavart (49 százalék) tekintik a demencia tüneteinek. A válaszadók 26 százalékának van olyan családtagja, ismerőse, akit ezzel a kórral diagnosztizáltak. A demens betegek hatvan százaléka 75 évnél idősebb, negyven százalékuk 60 és 74 év közötti.
Azoknak, akiknek a közeli családtagja érintett, 36 százaléka az egyik szülőjéről, 33 százaléka pedig az egyik nagyszülőjéről nyilatkozott úgy, hogy demenciában szenved, távolabbi rokonról 25 százalékuk, házastárs érintettségéről pedig négy százalékuk számolt be. Az intézet közlése szerint:
Tízből kilenc válaszadó szerint egy család számára mind lelkileg, mind anyagilag megterhelő egy demens családtag gondozása, ezért 93 százalékuk úgy gondolja, hogy a demens rokonokat gondozó családoknak több segítséget kellene kapniuk.
Az orvostudomány jelen állása szerint a demencia nem gyógyítható, azonban az állapotromlás lassítható, ehhez azonban szükség van a tünetegyüttes mielőbbi felismerésére és diagnosztizálására.
További részletek a cikkben.