Fontos változások élesednek a magyar strandokon, fürdőkben

A vendégéjszakáknak a száma Magyarországon nagyjából 70 százaléka olyan településen keletkezik, ahol turisztikailag releváns fürdő van - ezek azonban többnyire nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a pandémia óta sorra érik őket a nehézségek. Balogh Zoltán 2018 augusztusa óta tölti be a Magyar Fürdőszövetség főtitkári pozícióját, a pénzcentrum.hu készítette interjúból kiderül, milyen változásokra számíthatnak hamarosan a vendégek.

Tavaly novemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023 (XI. 20.)-es, valamint a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI. 20.)-es rendelet. Melyek ebben a legfontosabb változások, amelyeket észrevehet egy fürdőző?

Egy közel 30 éves rendelet volt érvényben ezelőtt, tehát már épp ideje volt felfrissíteni. Ősszel jelent meg és idén március 19-én lépett életbe, azóta is folyamatosan egyeztetünk az NNGYK-val, kérdéseket tudunk feltenni és segítséget adnak az értelmezésben.

Az egyik legfontosabb változás az úszómester, uszodamester kérdése: eddig minden medencéhez, függetlenül a mélységétől, úszómester vagy uszodamester végzettségű kolléga kellett, most viszont az 1,35 méternél nem mélyebb víz esetében elég egy medencefelügyelő, amit egy 16 órás belső képzés keretében mi magunk is kiképezhetünk. Ők természetesen csak úgy dolgozhatnak, hogyha az adott területen van legalább egy úszómester, uszodamester, de a gyakorlatban nem nagyon van olyan fürdő, ahol ne lenne. (...)

A másik, ami nagyon fontos változás, amit nem biztos, hogy egy átlagos fürdőző pozitívumként él majd meg, az a medencék körüli. Tudni kell, hogy jellemzően a gyógymedencék Magyarországon még mindig töltő-ürítő rendszerben működnek, ami azt jelenti, hogy egyrészt nem vegyszereznek, hanem minden este leengedik a medencét, kitakarítják, majd újratöltik. Persze természetesen napközben megy pótvíz be, de ha sokan vannak, a nap végére már nehéz fenntartani a vízminőséget.

Meg fognak szűnni a töltő-ürítő medencék?

A mostani formájában igen, hiszen kezelés nélküli nem lehet a jövőben ezeket üzemeltetni. Korábban a bakteriológiai határértékek teljesen mások voltak egy töltő-ürítő medencére, mint egy forgatottra, ez most megváltozik. Az új jogszabálynak megfelelni vegyszeradagolás nélkül fizikai képtelenség. Tehát rá van utalva az üzemeltető, hogy ezt minimum tegye meg. A forgatást valószínűleg nem fogják tudni mindenhol megoldani, az óriási beruházás, valamint rontja is a gyógyvíz hatását.

Ezen kívül a vízfelszín feletti élményelemek a nem forgatott medencékben nem működhetnek a Legionella kockázat miatt. Ezek az úgynevezett „dögönyözők.”

Továbbiak a teljes interjúban