Őrült Charlie katéteres megoldása megmentette egy asszony lábát.
Forradalmian átalakul a sebészet, és éppen az tűnik el belőle, amiről a nevét kapta: a seb. Agyműtét a koponya felfűrészelése nélkül, dugóhúzóval kiemelt vérrög és célzott kemoterápia, írja a Heti Válasz cikkét ismertetve a valasz.hu portál.
Könnyen lehet, hogy száz év múlva ugyanannyira elborzadva néznek majd utódaink a XX. század nagy sebészeti műtéteire, ahogy mi a XVI. század kiégetéssel fertőtlenített lőtt sebeire, s azt kérdezik: hogyan bírta ezt ki a beteg? Amióta az 1840-es években felfedezték az érzéstelenítést, majd a múlt század közepétől elterjedt a sebfertőzést gátló antibiotikum, eljött az akár nyolc-tíz órán keresztül tartó műtétek időszaka. A korszak hőse a sebész, a betegek pedig háborús sebesülésekkel vetekedő műtéti heggel élik le az életüket.
Mindez természetesnek látszott addig, amíg 1964-ben Charles Dotter amerikai röntgenorvosnak nem jutott eszébe egy merész gondolat. Ha – az ott már akkor elterjedt – katéteres eszközzel úgyis bent van már a beteg erében, mi lenne, ha nemcsak vizsgálná, de meg is gyógyítaná? Így lett az orvostörténet egyik leghíresebb páciense az a 84 éves asszony, akinek „Őrült Charlie" megmentette a lábát, katéterrel eltávolítva az érszűkületetet okozó meszes lerakódást.
További részletek a november 9-i Heti Válaszban.