Frissíteni kellene a méhnyakszűrési protokollt

Magyarországon évente körülbelül 1200 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, és bár ma már egyrészt megelőzhető, másrészt korai stádiumban gyógyítható betegségről van szó, mégis 500 nő hal bele. Az ingyenes szűrés lehetőségével még mindig nagyon kevesen élnek, pedig kulcsfontosságú szerepe lenne abban, hogy ez a riasztó szám csökkenésnek induljon. Méhnyakrák alig van HPV-fertőzés nélkül, ám a vírus – ahhoz képest, hogy milyen gyakori fertőzésről van szó – alapvetően nagyon ritkán okoz daganatot. Egyáltalán, kinek javasolt a HPV-szűrés? És hogy kerül a képbe az otthoni tesztelés? - ennek járt utána a hvg.hu.

Az állami struktúrában jelenleg nem finanszírozott a primer HPV-szűrés, tehát csak akkor végzik el ingyenesen, ha a citológiai lelet elváltozást mutat. „Szükséges lenne a méhnyakszűrési protokoll frissítése. Nemzetközi adatok alapján egyértelmű, hogy a HPV-alapú szűrés hatékonyabb a citológiai szűrésnél, ennek az az egyik oka, hogy a citológiai vizsgálat érzékenysége csak körülbelül 50-70 százalékos, tehát sajnos a kóros esetek nem elhanyagolható részében tévesen negatív leletet kaphatunk” – fogalmaz  Gullai Nóra, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa.

Gyakorlatilag a legmodernebb, legfejlettebb egészségügyi ellátásban sem tud teljes biztonságot nyújtani egy citológiai vizsgálat, és nem azért, mert valaki hibázik, hanem mert a módszer nem képes többre.

A HPV szűrésére egyébként már alternatív lehetőség is van, például arra az esetre, ha valaki ódzkodik a nőgyógyásztól, vagy nem jut el hozzá: lehet vásárolni önmintavételes tesztet.  Részletek a teljes cikkben