• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Fű alatt publikáltak magyar kutatásokat a koronavírusról

Lapszemle 2022.04.26 Forrás: 24.hu
Fű alatt publikáltak magyar kutatásokat a koronavírusról

Kemenesi: nemcsak a közvélemény, de a szakma sem tudott arról, hogy ilyen vizsgálatok készülnek, ez pedig finoman szólva is furcsa.

Úgy tűnik, mégis gyűjtöttek és elemeztek adatokat az illetékes hazai hatóságok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A 24.hu által megkérdezett szakértők szerint az erről nyilvánosságra hozott néhány mondatos összefoglalók szakmai szempontból sokat nem mondanak, viszont rendesen, érthetően, a járvány felfutó szakaszában kommunikálva akár életeket is menthettek volna. Érthetetlen, hogy a kutatásokat összefogó Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig miért tartotta vissza ezeket az eredményeket - írta a 24.hu.

Én egy óriási kihagyott lehetőséget látok ebben az egészben – mondta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa. „Egyrészt ezt a járványhullámok közepén kellett volna kommunikálni, az eredményekkel jó néhány embert meg lehetett volna győzni az oltások hatásosságáról. Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ezt ilyen formában kiadják, a megfelelő kommunikáció nélkül csak néhányan találják majd meg. Ez az egész összefoglaló valahol a szakmai publikáció és a köztájékoztatás között van félúton. Ez nem jelenti, hogy nem lehetne egy jó kiindulópont, csak ehhez el kell kezdeni érthetően és célzottan kommunikálni a megfelelő helyen.”

Márpedig nemcsak a közvélemény, de a szakma sem tudott arról, hogy ilyen vizsgálatok készülnek, ez pedig finoman szólva is furcsa.

Továbbra sem értem, hogy ebből miért kell titkot csinálni, pláne, ha jó kutatásokról van szó, de amit végképp nem értek, hogy miért hónapokkal, negyedévekkel az események után jelennek meg ezek, egy olyan helyzetben, ahol hetek is számítottak volna annak idején – mondta a 24.hu-nak Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.

„A fejlett világon mindenhol közlik ezeket az adatokat gyakorlatilag folyamatosan. Én már tavaly novemberben szóvá tettem, hogy miért akkor jelentek meg a júniussal záruló vakcinahatásossági adatok, mindenesetre onnantól már arra sem lehetett hivatkozni, hogy bármiért nem lehet ezeket a számításokat megcsinálni. Ezek után mi történik? Megint teljes csönd fél évre, majd április 6-án megint a semmiből megjelenik egy adag eredmény.” Továbbiak a cikkben