Genetikai gyarmatosítás zajlik

„A nagy multinacionális gyógyszergyárak vezetői körében van egy pánikfélelem attól, hogy őket a tech cégek fel fogják vásárolni és a patika megszűnik, ugyanis a tech cégek drónokkal fogják házhoz szállítani a 3D-s nyomtatóban személyre nyomtatott terápiás anyagot” – fedte fel a jövőt dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója az egészségügy jövőjéről szóló rendezvényen. Szócska szerint egészségben eltöltött életévek vesznek el ma azért, mert emberi okokból nem használjuk megfelelően az egészségügyi adatainkat. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a magyar egészségügy két meghatározó szereplőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg az egészségügy legégetőbb kihívásait.

Az adat az új olaj

A génmódosítással nemcsak 10 000 fogyatékossággal összefüggésbe hozható gén lesz kijavítható a jövőben, hanem akár az élet is meghosszabbítható, sőt egerekben már az elhízást is megállították a segítségével. Vajon milyen új etikai kérdéseket vet fel a génmódosítás? Ez annál is inkább releváns, mert a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet létrehozott egy olyan szakértői bizottságot, amelynek a nyáron le kell tennie egy általános szabályozási koncepciót az emberi génmódosítással kapcsolatban.

A génmódosítás szabályozását sürgeti, hogy az olyan nagy tech cégek, mint a Google, már le is csaptak a technológiában rejlő lehetőségekre; közös projektekbe kezdenek a nagy gyógyszergyárakkal vagy a gyógyszercégek is joggal félnek a felvásárlás veszélyeitől – mutatott rá Szócska Miklós.

A technológia segítségével nem kell már mikroszkóp alatt vizsgálni a szöveteket, ugyanis a szkennerrel beolvassák az emberi szövetből vett mintákat, amit aztán a cégek egy nagy adatbankba feltöltenek. Az adatbankban tárolt megannyi egészségügyi adatból pedig a mesterséges intelligencia és a deep learning fejlődik és egyúttal egy döntéstámogatási rendszert épít fel, amivel aztán előrejelzéseket tud készíteni az egyén egészségének az alakulásáról.

Mivel a techcégek nem tesznek le orvosi esküt, és természetükből fakadóan profitorientáltak, nagy eséllyel nem az emberek érdekeit fogják szem előtt tartani, amikor az üzleti modelljüket kidolgozzák.