Génmódosított malacok menthetik meg a szervátültetésre várókat

Mivel a sertés a világ számos pontján népszerű haszonállat, sokkal kisebb erkölcsi dilemmával jár a malacokban szerveket növeszteni, mint ha más, az emberéhez hasonló szervekkel rendelkező állatokban, például majmokban tennék ugyanezt a kutatók. A disznók ráadásul akár nyolc hónap alatt ivaréretté válhatnak, így viszonylag gyorsan hozzá lehetne jutni az átültetéshez szükséges szervekhez.

Ahhoz, hogy az ilyen szervátültetések valósággá válhassanak, két nagy akadályt még le kell küzdeni. Ki kell zárni annak a kockázatát, hogy a transzplantációval állati eredetű betegségek (például a sertés endogén retrovírus) kerüljenek az emberi szervezetbe, valamint el kell érni, hogy a szervet mindenképp átmenjen az immunrendszer szűrőjén, és befogadja a szervezet - írja a Quibit.

Már ma is vizsgálják a génmódosított sertések szöveteinek az emberre gyakorolt hatását, többek között a cukorbetegség kezeléséhez szükséges hasnyálmirigysejtek, a szaruhártya vagy a genetikailag módosított bőr esetében. Ezeknél sokkal nagyobb kockázatot rejtenek az állati eredetű szív-, máj- vagy tüdőátültetések, mivel ha ezeket nem fogadja be a szervezet, azon az ember élete múlhat.

Ezt a kockázatot igyekeznek csökkenteni, jó esetben kiiktatni az olyan génszerkesztési eljárásokkal, mint a CRISPR. Egy csoport már elő is rukkolt az (állításuk szerint) eddigi legesleggénmódosítottabb disznókkal, melyekről azt állítják, hogy bármelyik szervüket biztonságosan és sikeresen át lehet ültetni emberbe. További részletek a cikkben