A kutatók egy része szerint ez jelentheti a megoldást a vírusokkal, betegségekkel vívott harcban.
A CRISPR-Cas9 nevű génszerkesztő néhány év alatt felforgatta a tudományos világot. A technológia lehetővé teszi kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, pontosan és minden eddiginél rugalmasabban. A kutatók egy része szerint ez jelentheti a megoldást a vírusokkal, betegségekkel vívott harcban, de akár ellenállóbb növényeket is lehet majd a segítségével termelni. A kritikusok azonban túl gyorsnak tartják a módszer terjedését, miközben a lehetséges kockázatokról és következményekről túlságosan keveset tudunk - írta az index.hu. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, mikor kínai tudósok közreműködésével állítólag génszerkesztett újszülöttek jöttek világra. Azért csak állítólag, mert Ho Csienkuj nem hozta nyilvánosságra a munkáját, így nem tudni, hogy valóban történt-e génszerkesztés
Két olyan tanulmányt is engedélyeztek, ami genetikai eredetű vérrendellenességeket is gyógyíthat. Az egyik ilyen a sarlósejtes vérszegénység, a másik a béta-talaszémia, utóbbinál egy páciens már megkapta a kezelést, és hamarosan több helyen is elindul a kutatás és a konkrét kezelés. Szintén hamarosan indul az a kezelés, amivel Leber-féle veleszületett vakságot próbálnak kezelni, ami egy ritka örökletes szembetegség, ami azért is lesz különösen izgalmas, mert testen belül kell használni a CRISPR technológiát, és nem az eddig megszokott módon, azaz hogy kivesznek sejtet, szerkesztik, majd visszaültetik az emberi testbe.
Ennek a technológiának is megvannak a maga kockázatai, a tudósok leginkább attól tarthatnak, hogy a génszerkesztés miatt olyan betegség alakulhat ki a páciensnél, amire nem is számítottak. Ráadásul még így is rengeteg orvosetikai kérdést felvet a módszer. Bár az első eredmények vagy eredménymorzsák még idén megjelenhetnek, arra, hogy széles körben elterjedjenek ezek a fajta