• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Giulia Enders tabukról és betegségekről

Lapszemle Forrás: mno.hu

A világsikerű Bélügyek című könyv gasztroenterológus szerzője érvel a szégyenérzet ellen.

Sokkal inkább hat az emésztőrendszer az agyra, mint fordítva – állítja a legfrissebb kutatási eredményekre hivatkozva Giulia Enders gasztroenterológus, a valószerűtlenül nagy sikerű Bélügyek című könyv szerzője, aki a budapesti TEDxDanubia rendezvényen tartott előadást, s akivel az mno.hu készített interjút.

Gondolta valaha, hogy egy bélrendszerről szóló könyvet hárommillió példányban fognak eladni a világ harminchét országában?
– Nem, senki nem számíthatott erre. Írás közben igazából semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy a könyvbe ne kerüljenek hibák. Nagyon féltem attól, hogy ha valami nagy butaságot írok, azzal veszélybe sodrom későbbi tudományos pályámat.

Azon csak gondolkodott utólag, hogy miért vásárolták meg ilyen sokan?
– Az utóbbi évtizedekben egyre inkább képesek vagyunk a képalkotó technikák segítségével bepillantani a szervezetünkben zajló folyamatokba, és talán emiatt az emberek jobban kezdtek érdeklődni az olyan belső jelenségek iránt, amelyekről korábban alig lehetett fogalmunk. A bélműködés tipikusan olyan jelenség, amellyel mindenki együtt kényszerül élni, és nap mint nap tapasztalja, hogy jól vagy rosszul üzemel valami. Érthető, hogy keresik a magyarázatot arra, miért éreznek így vagy úgy a gyomrukban, a hasukban. Szeretnének használati utasítást kapni arról, hogyan bánjanak az emésztőrendszerükkel, hogy jobban érezzék magukat.

Az emésztési betegségek valóban terjedőben vannak napjainkban, vagy korábban is sok volt, csak nem tudtunk róluk?
– Igen – de az okok sokfélék lehetnek. Vannak betegségek, amelyeket ma már jobban tudunk diagnosztizálni. Az emberek is jobban figyelnek rájuk, hamarabb elmennek orvoshoz a betegséggel. Mást is eszünk, mint régen, illetve sokkal több antibiotikumot használunk. (...)

Hogyan áll kapcsolatban az emésztő- és az idegrendszer? Köztudomású, hogy a lelki bajok gyakran okoznak betegségeket a bélrendszerben.
– Ez nem ennyire egyértelmű. A legújabb kutatási eredmények alapján sokan megkérdőjelezik ezt a valóban régóta ténynek tekintett összefüggést. Sőt egyre inkább rájövünk arra, hogy a hatás fordított. A bél elemzi a bevitt tápanyagokat, és a tapasztalatairól az idegrendszeren keresztül értesíti a szervezet többi szervét. A bélrendszer sejtjeit érő ártalmak és az ő tapasztalataik hatnak a központi idegrendszerre, befolyásolják viselkedésünket, erősíthetik a depresszív tüneteket. A bél reagál szinte minden betegségre, amelyben szenvedhetünk, így vizsgálata alkalmas lehet más szervrendszereket érintő betegségek diagnosztizálására is. A teljes interjú