A világsikerű Bélügyek című könyv gasztroenterológus szerzője érvel a szégyenérzet ellen.
Sokkal inkább hat az emésztőrendszer az agyra, mint fordítva – állítja a legfrissebb kutatási eredményekre hivatkozva Giulia Enders gasztroenterológus, a valószerűtlenül nagy sikerű Bélügyek című könyv szerzője, aki a budapesti TEDxDanubia rendezvényen tartott előadást, s akivel az mno.hu készített interjút.
– Gondolta valaha, hogy egy bélrendszerről szóló könyvet hárommillió példányban fognak eladni a világ harminchét országában?
– Nem, senki nem számíthatott erre. Írás közben igazából semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy a könyvbe ne kerüljenek hibák. Nagyon féltem attól, hogy ha valami nagy butaságot írok, azzal veszélybe sodrom későbbi tudományos pályámat.
– Azon csak gondolkodott utólag, hogy miért vásárolták meg ilyen sokan?
– Az utóbbi évtizedekben egyre inkább képesek vagyunk a képalkotó technikák segítségével bepillantani a szervezetünkben zajló folyamatokba, és talán emiatt az emberek jobban kezdtek érdeklődni az olyan belső jelenségek iránt, amelyekről korábban alig lehetett fogalmunk. A bélműködés tipikusan olyan jelenség, amellyel mindenki együtt kényszerül élni, és nap mint nap tapasztalja, hogy jól vagy rosszul üzemel valami. Érthető, hogy keresik a magyarázatot arra, miért éreznek így vagy úgy a gyomrukban, a hasukban. Szeretnének használati utasítást kapni arról, hogyan bánjanak az emésztőrendszerükkel, hogy jobban érezzék magukat.
– Az emésztési betegségek valóban terjedőben vannak napjainkban, vagy korábban is sok volt, csak nem tudtunk róluk?
– Igen – de az okok sokfélék lehetnek. Vannak betegségek, amelyeket ma már jobban tudunk diagnosztizálni. Az emberek is jobban figyelnek rájuk, hamarabb elmennek orvoshoz a betegséggel. Mást is eszünk, mint régen, illetve sokkal több antibiotikumot használunk. (...)
– Hogyan áll kapcsolatban az emésztő- és az idegrendszer? Köztudomású, hogy a lelki bajok gyakran okoznak betegségeket a bélrendszerben.
– Ez nem ennyire egyértelmű. A legújabb kutatási eredmények alapján sokan megkérdőjelezik ezt a valóban régóta ténynek tekintett összefüggést. Sőt egyre inkább rájövünk arra, hogy a hatás fordított. A bél elemzi a bevitt tápanyagokat, és a tapasztalatairól az idegrendszeren keresztül értesíti a szervezet többi szervét. A bélrendszer sejtjeit érő ártalmak és az ő tapasztalataik hatnak a központi idegrendszerre, befolyásolják viselkedésünket, erősíthetik a depresszív tüneteket. A bél reagál szinte minden betegségre, amelyben szenvedhetünk, így vizsgálata alkalmas lehet más szervrendszereket érintő betegségek diagnosztizálására is. A teljes interjú