• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Globális vakcinaháborúhoz vezethet

Lapszemle 2021.01.28 Forrás: 24.hu
Globális vakcinaháborúhoz vezethet

Egészen komoly konfliktus lehet az EU és az AstraZeneca harcának vége, holott a gyártó vakcináját még nem is engedélyezték Európában.

Az ügy azzal kezdődött, hogy a svéd-brit AstraZeneca nemrég bejelentette, hogy nem fogja tudni leszállítani az Európai Unió számára korábban megígért vakcinamennyiséget, csak annak a felét. A döntést akkor nem indokolták, a pletykák arról szóltak, hogy a cég inkább az unión kívülre adna el vakcinákat, mert onnan több pénzt kap értük, írja a 24.hu

Az Európai Uniót érzékenyen érintette a döntés, mert nem sokkal korábban az amerikai Pfizer – amelynek a német BioNTech-kel közös vakcináját már engedélyezték és használják is Európában – szintén bejelentette, hogy egy darabig nem fogja tudni teljesíteni a megígért mennyiség szállítását. Igaz, legalább hozzátette: erre azért van szükség, hogy bővítsék kapacitásaikat, és utána az eddiginél több vakcinát küldjenek, de az európai kormányok egy ideje így is azzal szenvednek, hogyan szerezhetnének minél gyorsabban oltóanyagot.

Az EU hat céggel szerződött, közülük háromnak a vakcinája használható már, és kettőt használtak eddig az EU-ban. Ez a két vakcina, a Pfizer mellett a Modernáé viszont drága, és előbbi kifejezetten nehéz tárolni és szállítani is. Ezért várta annyira a legtöbb ország azt, hogy végre engedélyezzék az AstraZeneca és az oxfordi egyetem közös oltását, ez ugyanis a már jóváhagyott kettőnél nagyságrendekkel olcsóbb, és szállítani is könnyebb. A maradék három vakcina még a jóváhagyás közelében sem jár, ezért egyelőre ez a három oltás az esély arra, hogy a félmilliárdos Európa nagy részét minél hamarabb beoltsák, igaz, az Európai Gyógyszerügynökség februárban az oxfordihoz hasonló technológiát alkalmazó orosz Szputynik V vakcina vizsgálatát is elkezdi.

Az AstraZeneca ebbe rondított bele egy elég rosszul kommunikált döntéssel. A gyár vezérigazgatójának szerda reggeli interjújában már hangzottak el részletek arról, miért kell lassítani. A vezérigazgató szerint nem igaz, hogy az unión kívülre szeretnének eladni, ugyanis ott sem keresnek semmit a vakcinán, azt mindenhol önköltségi áron adják. Szerinte a lassításnak két oka van: az egyik, hogy az Egyesült Királyság hamarabb állapodott meg a céggel nagy mennyiségű oltóanyagról, ezért először azt kell legyártaniuk. A másik ok pedig az, hogy a vakcina előállításához szükséges anyagok nagyon lassan szerezhetők be a cég belga gyárában. Szerinte onnantól, hogy továbbküldik a vakcinát Olaszországba hígításra, már nincsenek problémák.