A 100 ezer forintos nyugdíj után ugyanúgy 3 százalék volt a 2021.januári emelés, mint az 1 millió forintos nyugdíj után.
A nyugdíjas társadalom szétszakadása az utóbbi fél évtizedben veszedelmesen felgyorsult. A folyamatot a 13. havi nyugdíj visszaépítése kifejezetten turbófokozatba löki, mivel ez a juttatás mindenkinek a saját nyugdíja (vagy egyéb jogosító ellátása) alapján jár - idézte Farkas András nyugdíjszakértőt a napi.hu.
A visszaépítés első szakaszában a 2021. februári nyugdíj mellé a 2021. januári ellátás negyede jár. Akinek 100 ezer forint volt januárban a nyugdíja, az 25 ezer forintot kap pluszban februárban, akinek 200 ezer, az 50 ezer forintot, akinek 500 ezer, az 125 ezer forintot, s akinek egymillió, az 250 ezer forintot kap plusz juttatásként - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon. A második szakaszban a 2022. januári nyugdíj 50%-a, a harmadik szakaszban a 2023. januári nyugdíj 75 százaléka, az utolsó szakaszban a 2024. januári nyugdíj 100 százaléka jár majd plusz ellátásként, ezt követően minden évben az akkori januári nyugdíj összegével egyezik meg a februári nyugdíj mellé utalandó 13. havi nyugdíj.
A 13. havi nyugdíj csak akkor lehetne méltányos juttatás, ha átgondolt szolidaritási újraelosztási elemeket is tartalmazna, akár méltányos alsó-felső korlátok közé szorítva a kifizetést. Ha nem ez történik, az új 13. havi nyugdíj ugyanarra a sorsra juthat, mint a 2004-ben bevezetett elődje, amelyet 2009-ben először drákói szigorral kellett maximalizálni 80 ezer forint összegben (ez a korlát öröklődött a nyugdíjprémium máig hatályos elméleti felső korlátjaként), majd meg is kellett szüntetni.
A nyugdíjemelés változatlanul egységes százalékos mértéke tovább növeli a különbséget a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok között. Továbbiak a cikkben