Gyakori tünet a szédülés – betegség is állhat a hátterében

Ezt a panaszt azonban érdemes komolyan venni, mert akár súlyos betegség is előidézheti. Nagyon kevés olyan betegség van, ahol a szédülés önállóan jelenik meg. Ez alapvetően egy tünet – mutatott rá Hidasi Zoltán, neurológus-pszichiáter szakorvos. A szédülésnek két nagy formája ismert: a tartósan fennálló szédülés, valamint az időszakos. Az előbbi napokon, heteken keresztül is panaszokat okozhat, az időszakos jellegű rövidebb ideig tart, de vissza-visszatérhet és sokkal intenzívebb is – olvasható a Válasz.hu portálján.

A szédülés lehet forgó jellegű: ez olyan érzés, mint amikor az ember felül egy körhintára: forog vele a világ. Gyakori kísérő tünete a hányinger vagy a hányás. A másik inkább egy bizonytalan érzés, amikor valaki úgy érzi, hogy instabillá válik az egyensúlyérzete. A szédülés a hányingeren, hányáson kívül gyakran jár együtt látászavarral is. Az egyensúlyérzésért két szervrendszer felelős: a belső fül és a központi idegrendszer. Így a szédülést vagy a belső fül betegsége okozza, vagy valamilyen központi idegrendszeri betegség. Az egyik nagyon gyakori ok, ami a kellemetlen tünet hátterében állhat, a jóindulatú, hirtelen jelentkező, testhelyzettel vagy fejmozgással összefüggő forgó jellegű szédülés. Ezt betegséget a belső fülben kicsapódó folyadékkristályok okozzák, nem súlyos probléma, de nagyon kellemetlen, heves szédülést okoz – magyarázta a szakember.

A szédülés nagyon sok esetben olyan betegség kísérőtünete, mint a napszúrás, vérszegénység, kiszáradás, tengeri betegség, agyrázkódás, de krónikus betegségekhez is társulhat, mint a magas vérnyomás. Előfordul, hogy a nyaki csigolya elmeszesedése vagy a kialvatlanság okoz szédülést. Az is gyakori, hogy egy egyszerű vírusfertőzés kísérőtüneteként jelentkezik. Néha azonban súlyos betegség tünete is lehet, például a stroké.

A súlyosabb, tartósan fennálló szédüléssel érdemes orvoshoz fordulni, de a forgó jellegű szédülés okát is ki kell vizsgáltatni, hiszen nagyon heves, kellemetlen lehet. Alapvetően neurológiai vizsgálattal és képalkotó módszerekkel lehet a szédülés okát kideríteni, de a biztos diagnózis felállításához a forgó jellegű szédülés esetén szükség van fül-orr-gégész szakorvos véleményére is.