Gyakran megrekednek a daganat igazolásánál

Hiába jelentette be a kormány másfél évvel ezelőtt, hogy gyorsítópályára kerülhet a rákbetegek gyógyítása, már akkor is sejteni lehetett, mára pedig beigazolódott, hogy a jó szándékú szabályozás vajmi keveset segít az érintetteken. A legtöbb esetben jelenleg is hónapokig elhúzódik a diagnózis, majd a kezelés megkezdése. A képalkotó vizsgálat – amelyről a törvény szól – csak egy láncszeme a betegellátásának - írta a 168 Óra.

Az onkológiai ellátás teljes láncolatát végigkérdezték a tapasztalataikról. Mindenhol megerősítették azt a vizsgálati eredményt, amit Vokó Zoltán, az MTA doktora, az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Intézet egészségpolitika és egészség-gazdaságtan tanszékének vezető tanára mutatott ki, miszerint a mell-, a vastagbél-, a végbél-, illetve a prosztatarákban szenvedő betegek ötven százalékánál a kezelést az első diagnózisukat követő egy hónapon túl, a tüdőrákban szenvedő betegek felének kezelését pedig majd két hónappal később kezdik meg.

Komáromi Zoltán háziorvos azt mondja, ha nem mozgósítja a személyes kapcsolatait, bizony sokszor egy helyben topog. Onkológiai rendelésre egy hónap, a sima ultrahangra két hónap a várakozás. És akkor még nincs diagnózis, nemhogy kezelés. Ráadásul nekik nincs jogosítványuk például MR- vagy CT-vizsgálatot kérni, a szakorvoshoz pedig nagyon nehéz bejutni. Sőt a vizsgálati leletet sem kapják meg, hogy legalább intézkedni tudjanak.

Nemcsak CT- és MR-kapacitás szükséges a pontos diagnózishoz, hanem gyors szövettani vizsgálat is. Ezt legtöbbször valamilyen invazív mintavétellel végzik, amihez endoszkópos kapacitásra és megfelelő tapasztalattal rendelkező orvosokra van szükség.

– A technikai feltételek könnyebben megteremthetők, a humán erőforrást tekintve pedig szerencsére nagyon sok nyugdíjas kolléga bírja még erővel és lelkesedéssel. Nélkülük nagyon nagy lenne a baj a jelenlegi orvoselvándorlás mellett - mondta a lapnak Schwab Richárd gasztroenterológus, az Oncompass Medicine Zrt. egyik alapítója.

Poller Imre onkológus, a PX Consulting egészségügyi elemzőcég vezetője szerint az onkológiai betegek jó része kallódik.

– A daganatgyanú miatti kivizsgálás szinte bármelyik háziorvos, szakrendelői orvos vagy kórházi orvos napi feladata. Csakhogy a háziorvosoknak nincs fölhatalmazásuk a legalapvetőbb vizsgálatok elvégzésére sem, ezért szakorvoshoz küldik a beteget. Itt mindenütt többhetes előjegyzések vannak, így hosszú hónapok vesznek kárba az eredményes kezelés esélyéből, mire összejön az összes lelet. Volt rá példa, hogy hónapokig kezeltek a reumatológián egy csontáttétes beteget. Poller Imre szerint az onkológiai kivizsgálás gyakran megreked a daganat igazolásánál.

Dózsa Csaba közgazdász állítja: ha meglennének a járható és menedzselt betegutak, azzal évente 11-12 ezer ember életét lehetne megmenteni.

– Fontos látni, hogy a rák gyógyítása egy hosszú láncolat az első észleléstől a terápia megkezdéséig. Hiába jut el valaki szűrésre, ha utána nincs megszervezve a továbblépés, például a vastagbéltükrözés. Vagy a laboreredmény kiértékelése, a szövettan heteket, hónapokat vesz igénybe, de a kiegészítő képalkotó vizsgálat is – summáz az egészségügyi közgazdász, aki szerint az egy évvel ezelőtt megkezdett kaposvári modell nagyon is látványosan igazolja ezeket.