Gyászjelentés – Az ápolók helyzete Magyarországon

A nővéreknél betelt a pohár, hovatovább a külföldi munka az egyedüli kiút számukra. Pedig ma ez az egyik hiányszakma Magyarországon – írja cikkében a magyarnarancs.hu.

Tavaly év végén Rétvári Bence közigazgatási minisztériumi államtitkár kijelentette, hogy a 2015-ös költségvetésben több forrás lesz az egészségügyre (elsősorban a háziorvosi rendszerre, a kórházak adósságállományának csökkentésére és a rezidensek ösztöndíjprogramjára), ebből tehát futja majd a korábbi években elkezdett egészségügyi bérfejlesztés folytatására. Ennek alapját továbbra is főként az egészségügyi termékdíjból (chipsadó) befolyt pénz biztosítja. S bár a tavalyi 19 milliárd után 2015-ben 25 milliárd forint bevételt tervez ebből az adóból a kormány, sem az ápolók, sem a szakmai szervezetek nem érzik egyelőre a változást. „Egy ápoló átlagos kezdő fizetése 118 ezer forint, 45 éves munkatapasztalattal pedig 140–160 ezer forint" – mondta Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. „Addig nem lehet vonzóvá tenni az egészségügyi ágazatot a fiatal pályaválasztók számára, amíg a mai bértábla azt vetíti előre, hogy 40 szolgálati év során nagyjából 40 ezer forinttal növekedik a munkavállaló besorolási illetménye" – ezt már Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke állítja. Ehhez jön a túlóra-kifizetések problémája, amiben a Péterfyben kirobbant botrány után az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vizsgálatot indított, amelynek végén a tárca megállapította, hogy a dolgozók megkapják a pénzüket. Aztán három hét múlva Balog Zoltán emberminiszter elismerte, több kórházban nem fizették ki a túlórákat.

„A bérrendezés egyik legfontosabb eleme az egészségügyben dolgozók számára kialakítandó ágazati bértáblarendszer lenne, amely megteremtené az életpálya alapját. Felülvizsgálatra és módosításra szorul továbbá a kezdő illetmények rendszere is" – vázolta Balogh Zoltán MESZK-elnök a legsürgetőbb teendőket. A kamara által javasolt ágazati bértábla egyszeri nagyobb arányú (30–35 százalékos, legalább 50 ezer forintos) besorolásiilletmény-rendezést ajánl. 2016-tól a bértábla már nem forintösszegeket, hanem olyan szorzókat tartalmazna, mely automatikussá tenné az egészségügyi munkavállalók számára a fizetésbeli előmenetel rendszerét, hiszen a szorzókat a mindenkori szakképzett és diplomás minimálbérhez igazítva alakítanák ki. „Ezzel elérhetővé válna, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz közeledjen az egészségügyi dolgozók bére is, amely jelenleg az utolsó helyen található, több mint 100 ezer forint lemaradással. Továbbá a változó illetmények (például műszakpótlék) számításának és kifizetésének technikáját is módosítani kellene" – magyarázta Balogh Zoltán.

A teljes cikk a magyarnarancs.hu oldalán olvasható.