• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyengül a vírus? Hétszer annyi a fertőzött, de...

Lapszemle 2020.09.24 Forrás: valaszonline.hu
Gyengül a vírus? Hétszer annyi a fertőzött, de...

Megfelel a tényeknek az is, hogy akkor sok országban csak a nagyon betegekre és halottakra volt elég a tesztkapacitás.

Vasárnap ezer fölötti új fertőzöttet találtak, ötször annyit, mint a tavaszi legnehezebb napon, az aktív esetek száma pedig már hétszerese a májusi csúcsnak. A kórházban ápoltaké és a tragikus eseteké arányaiban – szerencsére – mégis töredéke az akkorinak. Elgyengült vírus miatt rendel el fél Európa – köztük Magyarország – újabb szigorításokat? Összeállításunkban 5 tézist ismertetünk, mely magyarázhatja, miért kerülnek intenzívre és halnak meg kevesebben, miközben a vírus terjedése sosem volt még ilyen gyors, írja a Válaszonline

Az első hullám során sokkal kevesebbet teszteltek, szinte csak a kórházba kerülő (vagy ott megfertőződő) betegeket és (utólag) a halottakat, ezért volt a vírusfertőzöttek között a súlyos és menthetetlen esetek aránya olyan magas.

Most viszont az enyhe eseteket is tömegével tárják fel, sőt a tünetmentes kontaktjaikat is, ezért nincs arányaiban annyi súlyos eset – hangzik az elmélet. 

Igaz, hogy minden európai ország többet tesztel ma, mint akkor. Még a hozzánk képest rekorder Ausztria is csak 16 ezer embert tudott megvizsgálni egy hét alatt a járvány kezdetén, a szükséges 84 ezer helyett. (Az ECDC, az Európai Unió járványügyi ügynökségének adata a 37. hétről). Megfelel a tényeknek az is, hogy akkor sok országban csak a nagyon betegekre és halottakra volt elég a tesztkapacitás. Ma viszont – ha a háziorvosunk hajlandó rá – enyhe tüneteknél is elrendelik a tesztelést. Ám ez az elmélet nem magyarázza meg a különbségeket, mert ha az enyhe tüneteket szűrik, súlyosakat még inkább észre kell(ene) venniük. És most nem pusztán az arányok, de a tényszámok is alacsonyabbak. 

Befolyásolhatná a helyzetet, ha a háziorvos a kockázatos életkorú betegeknek gyógyszereket írna fel, és az időben megkezdett kezelésnek köszönhetően nem kerülnének annyian kórházba és halnának meg. Nálunk azonban a fertőzöttek nagy része orvost csak akkor lát, amikor az állapota súlyosabbra fordul, és a mentő megérkezik vele a kórházba. Vagyis a „több teszt, kevesebb kórház” teória aligha magyarázza a helyzetet. Elmélet elvetve.