• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyerekrobotfejeket terveztek pszichológiai kísérletekhez

Lapszemle 2022.02.23 Forrás: Qubit
Gyerekrobotfejeket terveztek pszichológiai kísérletekhez

A robotfej hat alapvető emberi érzelmet képes kifejezni az arcvonásaival: örömet, szomorúságot, félelmet, haragot, meglepetést és undort.

Nikola hat alapvető emberi érzelmet képes kifejezni az arcvonásaival: örömet, szomorúságot, félelmet, haragot, meglepetést és undort. Nikola egy robotfej, amit a RIKEN japán biotechnológiai kutatóközpont robotikai kutatócsoportja fejlesztett ki. A Frontiers in Psychology című szaklapban publikált tanulmányuk szerint a robotfejet arra akarják használni, hogy kiválthassák vele azokat az emberi érzelmeket kifejező fényképeket, amelyeket gyakran vetnek be pszichológiai kutatásokban. Nikolának életszerű műbőr borítja az arcát és 29 sűrített levegővel működtetett apró mozgatókar alakítja az arcán kirajzolódó mimikát. A fejét és a szemeit hat apró további szerkezet mozgatja - írja a qubit.hu.

A pszichológiai vizsgálatok tudományossága és azok végeredménye nem ritkán kérdőjeleződik meg, legtöbbször a kísérleti körülmények miatt. Ilyen vádakkal még a világ legismertebb pszichológus kutatói is szembesülnek, mint például a stanfordi börtönkísérlettel világhírnévre szert tett Philip Zimbardo vagy az ugyancsak világhírű és paradigmaváltó mályvacukorteszt atyja, Walter Mischel. Azokat a pszichológiai vizsgálatokat, amelyekben emberek érzelmekre adott reakcióit vizsgálják, többnyire élő modellekkel, vagy a róluk készített fényképekkel végzik. A probléma ezzel az, hogy a modellek nem tudják két egymást követő napon vagy két egymást követő kísérleti alany jelenlétében vagy két egymást követő videófelvételnél hajszálpontosan ugyanazt a mimikát reprodukálni, a fényképek pedig nem elég plasztikusak, nem tükrözik megfelelően a háromdimenziós arc vonásait. Emiatt az efféle vizsgálatokat nagyon nehéz standardizálni. Ezért fogtak bele a japán tudósok Nikola elkészítésébe.

A robotarcot mozgató szerkezeteket egy arckifejezéseket kódoló leíró rendszer alapján helyezték el a bőrszerű borítás alatt. A rendszer az emberi arcon pontosan kijelöli azokat az izmokat és izomcsoportokat, valamint azok helyét, amelyek az egyes arckifejezések megformálásában részt vesznek. Annak, hogy a szerkezeteket sűrített levegő mozgatja, az a jelentősége, hogy a parányi mozgatókarok rendkívül halkan mozognak, és ettől könnyebb Nikoláról egy valódi gyerekre és nem egy robotra asszociálni. 

További részletek a cikkben.

Fenti fotó: Qubit/ Wataru Sato et al. / RIKEN